FEHÉR RENÁTÓ INTERJÚJA – A GONOSZ HANGJA A SÖTÉTSÉG SIKÁTORAIBAN
Fehér Renátó úgy véli, a küzdelem ma azon forog, hogy vissza tudjuk-e szerezni a szolidaritás, a szeretet és a vigasz jogát. A fiatal író, aki többek között a „közéleti költő” kitüntetést is magáénak tudhatja, első regényében, a „merénylők fénykora”-ban egy David K. nevű merénylőről ír, aki épp a prágai Károly Egyetem bölcsészkarát készül felgyújtani. A történet feszültségét fokozza, hogy a merénylő indulatokkal teli memoárokat vet papírra, miközben a szerző a kulturális háttérről, a mítoszrombolásról, valamint Jan Palach életéről és Pilinszky János versének cseh fordításáról is beszél.
Prága, mint az inspiráció forrása
A beszélgetés egyik kiemelkedő pontja, hogy Renátó az elmúlt tizenhat évben rendszeresen látogatta Prágát, az Erasmus-ösztöndíjnak köszönhetően. A város iránti szeretete és a kialakult barátságok, szakmai kapcsolatok miatt szinte otthon érezte magát Csehországban. E tapasztalatok révén a „Prága-esszék” ötlete is megszületett, amelyek folyamatosan formálják a szöveget, míg fokozatosan a próza irányába halad.
A korszak és a merénylők dilemmája
Az író elmondta, hogy a korszak tapasztalatai üldözik, és próbálja megérteni, abban a generációban, amelyhez tartozik, milyen kulturális tendenciák uralkodnak. A 2010-es és 2020-as évek szélsőjobboldali tendenciáinak fejlődése nemcsak Magyarországra, hanem a világ különböző részeire is kiterjedt. A kelet-európai rendszerváltásokat meghatározó emberi jogi konszenzus az utóbbi évtizedekben megrendült, ami beláthatólag új élményszerűséget teremtett. A szolidaritás, a szeretet és a vigasz jogainak megőrzése áll a középpontban, melynek kihívásait a merénylő karakter megjelenítésén keresztül kívánja bemutatni.
Merénylet, mítosz és a gonosz hangja
Fehér Renátó arra fókuszál, hogyan lehet hangot adni a gonosznak, és hogyan világíthatja meg az irodalom a sötétséget, az adott korszak indulatain keresztül. A könyvben Jan Palach hősies tetteinek árnyékában David K. alakja éppenséggel torzítja a mítoszt, mint ahogyan a Károly Egyetem bölcsészkarának felgyújtása is ezt a torzulást idézi elő. E szereplő motivációi nem csupán politikai naturellből fakadnak, hanem a társadalmi viszonyokból, azok elmúlásából származó feszültségekből képződnek.
Az irodalom katarzisa
Az író hangsúlyozza, az irodalom képes arra, hogy belelásson a társadalom sötétségébe, és azon keresztül szembesítse az olvasót a valósággal. Irodalma nem a felületes élményekre épít, hanem a mélyen rejlő morális dilemmákra. Az első mondat, miszerint „Amíg ezt írom, senkinek nem esik bántódása”, megkérdőjelezhető, ha valakinek mégis bántódása esik. Az irodalom szerepe lehet, hogy horzsolásokat okozzon, hiszen éppen ezáltal tárhatja fel a valóságot.
Pilinszky János verse és az üzenet
A kötet nyitánya Pilinszky János „Ne félj” című verse, amely éppúgy megidézi a merészséget és a szorongást, mint David K. karakterét. Fehér rámutat, hogy a versben felsejlő incel-érzés és a fenyegetés érzése összeköti a múltat és a jelent, további párhuzamot vonva a saját írásművével. A cseh fordítás kérdése is izgalmas kihívás volt, melynek során Robert Svoboda műfordító segítségét kérte.
Következtetések és színházi adaptáció
Fehér Renátó szavaiból világosan kiviláglik az írói ambíciója, hogy komplex módon közelítse meg a gonosz témáját, miközben saját generációjának kihívásait is feltárja. A „merénylők fénykora” című könyv ez év áprilisában jelenik meg a Magvető Kiadónál, és 2027 áprilisában a budapesti Katona József Színházban a színpadi változata is debütál.
