Megvilágosodás az Ügyészség Átmeneti Aktivitásában
A választások utáni időszakban az ügyészség aktivitása drámaian megnövekedett a NER-hez kapcsolódó ügyekben, amelyek korábban, főként a független média munkájának köszönhetően, már régóta a közbeszéd tárgyát képezték. Ilyenek például a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonvesztésével kapcsolatos ügyek, amelyek évtizedes nyomozások és részletes sajtónyilvánosság következtében kerültek a középpontba. A legfrissebb fejlemények szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája tavaly februárban indított nyomozást. Azonban a nyomozás ügye egy év elteltével, az áprilisi választásokat követően, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész utasítására ügyészségi hatáskörbe került, aki azt indokolta, hogy a rendőrség nem szolgáltatott kellően megalapozott jogi tényállást. Érdekes, hogy az elmúlt év és a korábbi évtized eseményei körül semmiféle jogilag értelmezhető válasz nem született, így a közvélemény jogosan várja a felelősök megbüntetését.
Az Ügyészség Hirtelen Fordulata
Az MNB-ügyhöz kapcsolódóan mostanáig titokban maradt, hogy az ügyészség hajlandó akár Dubajig is elmenni a kimenekített NER-es vagyonok felkutatására. Az ügyészség más területeken is észlelhető hirtelen lépései, mint például Sára Botond főispán meggyanúsítása, vagy a Balásy Gyula cégeit érintő nyomozás felgyorsulása, a közelmúltban végrehajtott „összpárti” letartóztatásokkal együtt, egy új és szembetűnő trendet jeleznek.
A Ukraina Pénzszállítók Ügyének Megvilágítása
Szembetűnő változásokat tapasztalhatunk az ügyészség hozzáállásában a márciusban feltartóztatott ukrán pénzszállítók ügyében is. Az ún. aranykonvoj-ügy részletei már szinte teljesen feltárultak, melyek arra utalnak, hogy az események előzményei szorosan összefonódtak a korábbi kormányzati döntésekkel, és Orbán Viktor titkosszolgálati közreműködésével kapcsolatos kampánycélokkal. Az ügyészség utólagos magyarázkodása nem képes cáfolni, hogy a nemzetközi szinten is példátlan kommandós akció kizárólag a kormány politikai céljait szolgálta, ezzel együtt bérbe adva az Alkotmányvédelmi Hivatal, a NAV és a TEK együttműködését is.
Jogi Felelősség és Ügyészségi Álláspont
Az ilyen volumenű ügyekben egy jogállami kormánynak és a fenti szervezetek vezetőinek le kellene mondaniuk. Az ügyészség mégsem érzi magát felelősnek, hiszen a közleményeik alapján csupán a feljelentésekre reagálnak, jelezve, hogy a NAV-hoz került ügy kapcsán állítólag nem értesültek a későbbi kommandós akciókról. Ezen információk hihetősége erősen megkérdőjelezhető, hiszen együttműködések megkérdőjelezése egyértelműen eltér a valóságtól. Az ügyészség büszkén nyilatkozik arról, hogy bűncselekmények miatt eljárást indítottak az ukrán pénzszállítók ügyében, mégis elismerjük, hogy a kiutasítás alapjául szolgáló érvek nem voltak megalapozottak, hátrahagyva a jogi felelősségtudat kérdését.
A Jövő Kérdései
Nagy Gábor Bálint, az ombudsmani kinevezés előtt álló ügyész, láthatóan próbál jó pontokat szerezni az új kormányzatnál, arra építve, hogy az új miniszterelnök már a kampány során ígéretet tett több közjogi vezető menesztésére. Ahhoz, hogy a politikai imázsát megőrizze, Nagy Péter elszántsága mellett nem sok esélye maradt a pozícióban való megmaradásra, ahogy az ügyészség működése is továbbra is megkérdőjelezhető marad a gyakorlatban.
