Az Alkotmánybíróság várható döntései: A Fidesz beadványainak elutasítása
2026. április 21-én váratlanul érkezett hír, hogy az Alkotmánybíróság épülete a fővárosi I. kerület Donáti utcában nem okozott meglepetést: a testület ismét „passzivista” döntéseket hozott, ahogy azt Szentpéteri Nagy Richard jogász megjegyezte. A Fidesz által benyújtott beadványok elutasítása a testület részéről azt a benyomást kelti, hogy az alkotmánybírók számára kedvező, hogy a kormányzó párt megszüntette a döntés jogát számukra – hívta fel a figyelmet Majtényi László is.
A múlt héten az Alkotmánybíróság elutasította a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekva) kapcsolatos fideszes javaslatokat, de három másik témában nem született döntés, például a Tisza kormány leváltása körüli eljárás jogszerűségével kapcsolatban, Sulyok Tamás eltávolítását tekintve.
A Fidesz beadványok sorsa: döntés a jövőről
Hétfőn újabb értesülés érkezett: az Alkotmánybíróság vizsgálat nélkül elutasította a fennmaradó fideszes beadványokat. E diszpozíció szerint továbbra is érvényben marad az országgyűlési képviselők mandátumának 12 évre való korlátozása és az alkotmánybírák 70 éves korhatára. Ezzel párhuzamosan elérhetővé vált Baka András számára a köztársasági elnöki cím, miután a tiszás többség őt választotta a tisztségbe.
Bár Szentpéteri Nagy Richard szerint az elutasításokat papírformának tekinthetjük, a döntések elhúzódása nyomán felmerült a kétség, hogy nem mindegyik kérdést utasítják vissza. „Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek” – fogalmazott ironikusan. Az Alkotmánybíróság most is azt erősítette meg, amit korábban már kinyilvánított: az Alaptörvény módosításainak átvizsgálására nem terjed ki a hatásköre.
Forma és tartalom: a jogi kérdések felvetése
Szentpéteri Nagy Richard úgy vélte, különösen vitatható a 12 éves mandátumkorlát, amely egyedülálló a parlamentáris rendszerek között. Az Alkotmánybíróság azonban csak formai szempontokra van jogosítva. Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével kapcsolatban felmerülő formai problémák szintén arra utalnak, hogy a testület döntései nem mentesek az aggályoktól.
A bíróság döntése tehát éles kritikát kapott, hiszen az Alaptörvény módosítása nem fektetett le specifikus rendelkezéseket a köztársasági elnökre vonatkozóan, csupán nebuló megfogalmazásokban határozta meg az államfő mandátumának megszűnését.
A jogi tér és a felelősség kérdése
Majtényi László hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság számára kedvezőtlen tényező, hogy a 2013-as módosítás megszabadította őket a döntési lehetőségektől. Kiemelte, hogy e testület egyes tagjaiban felmerült a felelősség kérdése, és Sonnevend Pál javaslata is felvetette, hogy a megváltozhatatlan klauzulák alapján újraértékelhető lenne az alkotmánymódosítások felülvizsgálata.
Az Alkotmánybíróság vétkeit komolynak tartották, de a megfogalmazott érvek túlnyomórészt megfelelnek a testület által elvárt normáknak. A Fidesz parlamenti döntései kapcsán pedig az önkényes jogi lépések újabb gyakorlata is megfigyelhető.
Ezek a fejlemények nem csupán a jogi közéletre, hanem a demokratikus intézmények működésére is kihatnak, jelezve, hogy a politikai hatalmi játszmák a jogtudomány keretein belül is mély hatásokat gyakorolnak.
