Megnyílt Hajnóczy Péter Digitális Archívuma
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézete és a Miskolci Egyetem együttműködésében valóra vált a digitális Hajnóczy-archívum, amely a magyar irodalom kiemelkedő alakjának, Hajnóczy Péternek az életművét teszi elérhetővé. Az archívum megnyitása alkalmából Dobás Kata, az Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, és Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa beszéltek az író jelentőségéről és a hagyaték feldolgozásának kihívásairól a Népszavának.
Hajnóczy életművének felfedezése
Ludmán Katalin a középiskolás évei alatt találkozott először Hajnóczy írásaival, amikor az Osiris kiadó novellás kötetéből, A véradó című válogatásból olvasott. Dobás Kata az egyetemen, egy 20. századi szeminárium keretein belül ismerkedett meg a szerző legismertebb novelláival. A középiskolai irodalomtanárok bátorító ajánlásai révén sok fiatalhoz eljutottak Hajnóczy brutális és sötét humorral átitatott szövegei, amelyek a Kádár-kori fásultságot és a kor társadalmi realitásait ábrázolják.
Kádár-kor és hétköznapjaik tükröződése
Ludmán Katalin megjegyzi, hogy Hajnóczy nem egyedüli írója a Kádár-korszakkal foglalkozó irodalomnak, hiszen mások, mint Konrád György vagy Esterházy Péter is szót emeltek az időszak valóságáról. Különlegessé teszi Hajnóczyt, hogy életének tragikus részletei, mint például fiatalon bekövetkezett halála és az alkoholfüggősége, mélyebb értelemben szőtték össze életművét, ami a közönség számára is sejtetett valamit mind az egyén, mind a társadalom sorsáról.
Az archívum létrehozásának folyamata
2018-tól, amikor Ludmán Katalin a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában kezdte el aggódó munkáját Hajnóczy életművével, kiderült, hogy a hagyaték a Szegedi Tudományegyetemen található. A hagyaték sorsa egészen a 2010-es évig rendezetlen maradt, amikor is Reményi József Tamás szerezte meg és juttatta el az anyagot az egyetemhez. Az iratokat reklámszatyrokban hurcolták el, és évtizedekig kartondobozokban tárolták, míg Ludmán Katalin felfedezte az anyag jelentőségét és elkezdte digitalizálni a dokumentumokat.
Szakmai együttműködés és adatbázis-fejlesztés
Dobás Kata és Ludmán Katalin közötti együttműködés egy új adatbázis, az ITIdata, létrejöttéhez vezetett, amely lehetőséget biztosít Hajnóczy munkái és hagyatéki anyagok kereshetővé tételéhez. Az együttműködés célja, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolásával még szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a kutatók számára. A PIM-ben frissen berendezett kiállítás keretein belül a hagyatékot végre megfelelő környezetben tárolják, ami kedvez a bővített archiválásnak is.
Kritikus kitekintés a múzeum és a hagyatékok kezelésére
A Hajnóczy-hagyaték körüli bizalmatlanság és a Petőfi Irodalmi Múzeummal kapcsolatos kritikák sokszor politikai és ideológiai okokra vezethetők vissza. A szakértők egyetértenek abban, hogy a szakmai megbecsülés, valamint a hagyatékok tudatos kezelése és archiválása kiemelten fontos a jövő számára. Ahogy a fiatalabb generáció felnő, úgy a hagyatékokkal való munka új, tudatos megközelítést kaphat.
Folyamatos fejlődés és a jövő tervei
Az archívum folyamatosan fejlődik, a tervek között szerepel az újabb és újabb Hajnóczy-írások feldolgozása is, amelyek eddig rejtekhelyen maradtak. A kutatók azt remélik, hogy a jövőben ezek az anyagok felfedezetté válnak, így gazdagíthatják a magyar irodalom e figyelemre méltó alakjáról rendelkezésre álló tudást, valamint a szövegalkotás folyamatáról nyújtott információkat.
