DE MIKOR LEHET SZENTMISÉT TARTANI MAGYAR PÉTERÉRT?
A magyar katolikus egyház hivatalos álláspontja hangsúlyozza, hogy míg a papoknak lehet közéleti véleményük, a pártpolitikai aktivizmustól tartózkodniuk kell. Problémák általában akkor merülnek fel, amikor ez a határvonal elmosódik; ilyen esetet láthattunk a Bús Balázsért tartott szentmise során is. Várszegi Asztrik, a nyugalmazott pannonhalmi főapát már 2007-ben a Zalai Hírlapnak nyilatkozva utalt arra, hogy az egyháznak évtizedek óta harcolnia kell a szavazatokért, és élesen bírálta az egyház politikai befolyásolására tett kísérleteket.
Erdő Péter bíboros többször is világossá tette, hogy az egyház nem kíván részt venni a pártpolitikában. Egy 2019-es interjúban a Válasz Online-nak úgy nyilatkozott: „az egyház maga nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükséges a különbségtétel a pártpolitikai szerepvállalás és a közéleti elköteleződés között. A kereszténység társadalmi tanításai számos, politikai szempontból releváns meglátást inspirálhatnak, ám ezek nem jelentenek politikai pártok támogatását.
A 2026-os választási kampány hevességében Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyíltan kijelentette, hogy nem kíván részt venni a kampányban, mondván: „A pap a szószékről nem politizálhat”. Azonban a közéleti és a pártpolitikai szerepvállalás közötti határvonal a gyakorlatban gyakorta nem egyértelmű, ami sok vitát generál az egyház és a politikai világ összefonódásáról. Példa erre Erdő Péter bíboros részvétele a Fidesz kötcsei találkozóján 2023-ban, mely kapcsán többen úgy vélték, hogy nem ártana világosan elkülöníteni az egyházi ügyeket a politikai támogatástól.
Kereszt és feltámadás
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 2026 tavaszán nyilvánosan támogatta a Fideszt: egy nyilvánosságra került levélben arról írt, hogy Orbán Viktor látogatása során a Püspöki Palota „főhadiszállásául” szolgált. Veres András és Pápai Lajos, győri megyéspüspök szintén részt vettek egy Fidesz-kampányrendezvényen. Ezt a Szemlélek kritikával illette, mondván, hogy ez nem egyeztethető össze a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pártpolitikai függetlenségével.
Húsvétkor is vitatott történetek történtek: egy fóti misén a pap Gyurcsány Ferencet Jézus ellenségének nevezte, míg Orbán Viktort dicsérte. Az egyházközség később bocsánatot kért, hangsúlyozva, hogy a prédikáció a pap egyéni nézeteit tükrözte. Számos hasonló eset is ismert, mint például 2018-ban, amikor egy plébános a fideszes jelölt támogatására buzdította híveit a hódmezővásárhelyi választáson vagy 2024-ben, amikor Jánosa Domokos plébános a blaszfémia kockázatát is vállalta, hogy Böröcz László melletti szavazásra ösztönözze híveit.
Bese Gergő több választási kampányban és azon kívül is aktívan politikai szerepet vállalt, és mivel 2026 előtt az ő neve is egy fontos politikai botrányhoz kapcsolódott, esete azt tükrözi, mekkora károkat okozhat az egyházi és pártpolitikai szerepek közötti határvonal elmosódása.
Hankó Balázs imája Bús Balázsért
A fenti események tükrében a legutóbbi, Bús Balázsért tartott szentmise nem csupán pártpolitikai megmozdulásként értelmezhető, hanem bemutatja, mennyire homályos lehet az a határ, amelyet az egyház a politikai függetlenség érdekében tud kijelölni. A CitizenGO csoport és a Bús Balázs Baráti Közösség által szervezett esemény célja kifejezni szolidaritásukat azokkal, akik „indokolatlan és aránytalan kényszerintézkedésnek” vannak kitéve, beleértve a nyár folyamán letartóztatott volt NKA-alelnököt is.
A szentmisét Óbudán, a Szent Péter és Pál Főplébánia-templomban tartották, ahol Hankó Balázs, volt kulturális és innovációs miniszter is részt vett. Ő többször a nyomozást koncepciós eljárásként említette. Az eseményre a templom előtti téren „imádságos találkozót” is tartottak. Osztie Zoltán katolikus plébános, aki gyakran celebrál misét politikai eseményekkel kapcsolatban, szintén jelen volt, és hangsúlyozta, hogy ezek a szentmisék közösségi kezdeményezések, amelyeket az egyház nem tagad meg, bár elvi szempontból világos a politikai szerepvállalás kérdése.
Horthy Miklósért is mondattak volna misét
A nyilvánosságra került információk alapján az egyházi vezetésnek is volt már alkalma beavatkozni. 2018-ban Horthy Miklós emlékére terveztek misét Budapesten, Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az Országgyűlés akkori alelnöke részvételével. Osztie Zoltán celebrálta volna a misét, de végül Erdő Péter bíboros közbelépett, mondván, hogy a körülmények nem megfelelőek, mivel a misét a holokauszt nemzetközi emléknapján tartották volna.
A szentmisék politikai szempontú lebonyolítása tehát nem csak elméleti kérdés; a gyakorlatban is megmutatkoznak a határok. A kérdés így nem az, hogy lehet-e szentmisét tartani egy politikusért, hanem inkább az, hogy hol húzódik a határ az ima és a politikai véleménynyilvánítás között – és hogy Orbán Viktor, Bús Balázs és Magyar Péter esetében ez a határ egybeesik-e.
