A Tisza-kormány három vitatott közjogi intézkedése az Alkotmánybíróság előtt
2026. augusztus 17-én, hétfőn az Alkotmánybíróság elé kerül a Tisza-kormány által hozott három, közjogilag vitatott intézkedés. A testület főként Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetésére, az alkotmánybírók korhatárára, valamint a parlamenti képviselők tizenkét éves cikluskorlátozására fektet hangsúlyt.
A napirend fókuszában az áll, hogy a Fidesz utólagos normakontrollt kért e három ügyben. Az intézkedések között szerepel Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete, akit Magyar Péter, a Tisza-kormány vezetője már a választás éjszakáján lemondásra szólított fel. Ezt követően május 31-i időpontot szabott, ameddig a közjogi tisztségviselőknek távozniuk kellett volna. Az elnök azonban nem mondott le, és többször is kifejezte alkotmányos aggályait e lépések kapcsán.
Az Alkotmánybíróság már korábban meghozta döntését a kérdésben, elutasítva a Fidesz által benyújtott kérést. Sulyok Tamás a testülethez és a Velencei Bizottsághoz is fordult segítségért, és nyilvánosan is tiltakozott a tervezett alkotmányos módosítás ellen. A június elején tett bejelentés, miszerint az államfőt Alaptörvény-módosítással kívánják eltávolítani, komoly vitákat generált a jogászok és politikai elemzők között. Az Alkotmánybíróság már csütörtökön is foglalkozott a 17. Alaptörvény-módosítás releváns pontjaival, kiemelve, hogy az elképzelések jogi keretei még homályosak.
A módosítások másik fontos eleme a korhatár megállapítása az alkotmánybírók számára, amely a hetvenes éveikről nemrégiben nyolcvan évesre emelte ezt a határt. Továbbá, a korábbi tizenkét éves megbízatási időt kilenc évre csökkentették, és a testület új elnökét ismét a bírák közül választják meg, ami újabb változásokat hozhat az Alkotmánybíróság működésében.
A harmadik vizsgált pont a parlamenti képviselők tevékenységének szabályozását érinti. Az új rendelkezés szerint tizenkét évben korlátozzák a képviselőként betölthető időt, így a következő választáson már nem indulhat az, aki legalább három cikluson keresztül tagja volt az Országgyűlésnek. Az intézkedés célja a politikai pályafutások frissítése, azonban sokan kétségbe vonják a törvény célszerűségét és a demokrácia működésére gyakorolt hatását.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány által bevezetett változások nem csupán jogi, hanem politikai következményekkel is járhatnak, és az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lehet a jövő politikai tája szempontjából.
