Robert Capa: A milicista halála és a fény otthona
A pénzügyi válságból feltámadó képzőművészet új dimenzióit tárja elénk a Mindhárom című kiállítás, amely az egri ortodox zsinagógában helyezkedik el. Ez a tárlat három, világhírű fotográfus – André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László – életművét egyesíti, ezzel párbeszédre ösztönözve a látogatókat. A kiállítás kortárs művészek, mint Bukta Imre, Szirtes János, Csurka Eszter, Rabóczky Judit és Szolnoki József, közreműködésével valósult meg, akik a Dobó téren egy hatalmas fényképezőgép szobrát alkották meg újrahasznosított hulladékokból. E mű a Leica III, a XX. század fotótörténetében kulcsszerepet játszó fényképezőgépet örökíti meg, amelyet a magyar eredetű fotográfusok is használtak a művészi látásmód kifejezésére.
Két világ találkozása
A kiállítás célja nem csupán a művészek életművének bemutatása, hanem a fotográfia mélységeinek feltárása is. Gulyás Gábor, a tárlat kurátora, hangsúlyozta, hogy mindhárom művész amerikai állampolgárként hunyt el, Magyarországon születtek és zsidó vallásúak voltak. A zsinagóga, mint a fény otthona, rendkívüli szimbolikával bír, hiszen a fényképészet aggályos etikáját és gyökereit tükrözi. A tárlat hagyománybeli összekapcsolása és a fényképészet ünneplése különös jelentőséggel bír, különösen a közelmúlt nemzetközi kontextusában, ahol Kertész és Capa munkái nagy sikerrel hódították meg a világot.
Többféle nézőpont
Az egri Ziffer Sándor Galériában megnyílt kiállítás eklektikus keretet biztosít a fényképek számára, amelyek három formát öltenek: a klasszikus és előhívott képek mellett plakátok és digitális kivetítők is helyet kapnak. Ezek a fotográfiák fontos kérdéseket vetnek fel a mai világban: mi a fotó valódi értelme, hogyan alakul a dokumentumok hitelessége és a nézőpontok viszonya? Az egyes fényképek a dokumentált pillanatok mélységét és etikai vonatkozásait is felfedik, hiszen Kertész munkáiba kivételes érzékenységgel és méltósággal mutatja be a szegénységet.
Kertész és Capa párbeszéde
A kiállításon Kertész első világháborús és Capa második világháborús munkái is egymás mellé kerülnek, erős kölcsönhatásokat teremtve. Capa nem csupán hősökre fókuszált, hanem emberi sorsokról készített felvételeket is, mint a Két női mentős köt a mentőautó mellett, mely a legszörnyűbb harcok közepette készült. A civil perspektíva rendre túlsúlyban van Capa munkáiban, hiszen a politika sosem képes látni az emberek hétköznapjait.
Moholy-Nagy újragondolt nézőpontja
Moholy-Nagy László kísérleti fotográfiái, mint a Kilátás a Trans Bordeur szállítóhídról, átformálják a néző szemléletét; a művész a nézőpont változtatására hív fel, egyúttal a fotográfia mint médium határait is feszegeti. Az ő végrendelkezése különlegesen szimbolikus: képeiért nem kérhető díj, ami a művészet tiszta céljára utal. A kiállítás szellemisége így szervesen kapcsolódik a három fotográfus munkásságához, akik mind a fény technikai, mind etikai aspektusait újraértelmezik.
Infó
Kiállítás: Mindhárom. André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László. Helyszín: Ziffer Sándor Galéria, Eger, Kossuth Lajos u. 17. Kurátor: Gulyás Gábor.
