Svájc az orosz hírszerzés egyik európai bázisává vált
Svájc egyre fontosabb működési tereppé vált az orosz hírszolgálat számára – erre figyelmeztet a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat helyzetértékelése. A jelentés szerint Oroszország a legnagyobb és legsürgetőbb európai biztonsági fenyegetés, hibrid tevékenysége pedig közvetlenül érinti Svájcot.
A szolgálat úgy fogalmaz: Moszkva diplomáciai és konzuli képviseleteken fedésben működő hírszerző bázisokat tart fenn az országban, ahol több tucat feltételezett hírszerző tiszt dolgozik. Ezek a struktúrák részben Svájcot figyelik, részben más államokról és nemzetközi szervezetekről gyűjtenek adatokat. A kémkedés és a proliferációs beszerzés a svájci biztonságot közvetlenül érintő orosz hibrid tevékenység része.
A helyzetet részben az magyarázza, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után számos európai ország tömegesen utasított ki orosz diplomatákat és hírszerzési fedésben dolgozó tiszteket. Svájc ezzel szemben jóval kisebb mértékben csökkentette az orosz diplomáciai jelenlétet. Bern, Genf és a nemzetközi szervezetek sűrű hálózata különösen értékes környezet a politikai, katonai és gazdasági információgyűjtéshez.
Egy korábbi ügy azt is megmutatta, hogyan fonódhat össze a klasszikus hírszerzés a szankciók kijátszásával. Két, a berni orosz kereskedelmi kirendeltséghez kötődő férfi egy zürichi üzletembertől szerzett be érzékeny laboratóriumi berendezéseket oroszországi végfelhasználásra. A svájci vállalkozót az áruellenőrzési szabályok súlyos megsértése miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, az orosz érintettek elhagyták az országot.
A Putyin-rezsim politikai befolyásolással, dezinformációval, technológiai beszerzéssel és a szankciós korlátozások megkerülésével is próbálkozik. A 2026-os svájci jelentés szerint az RT német nyelvű felülete 2025-ben körülbelül negyedével több Svájccal foglalkozó anyagot közölt, mint egy évvel korábban, visszatérően azt a narratívát erősítve, hogy az ország hanyatlik és feladta hagyományos semlegességét.
A berni orosz nagykövetség visszautasítja a kémkedésre és befolyásolásra vonatkozó állításokat, és rendszeresen azzal vádolja a svájci sajtót, hogy démonizálja Oroszországot. A svájci hatóságok konkrét ellenlépéseket is tesznek: a hadsereg korlátozta az orosz katonai diplomaták hozzáférését rendezvényeihez, az állami szervek pedig külön figyelik a külföldi információs műveleteket.
A svájci szolgálat arra is figyelmeztet, hogy az országot Oroszország külföldi műveletek előkészítésére használhatja. A 2026-os jelentés szerint Svájcban eddig nem történt orosz szabotázsakció kritikus infrastruktúra ellen, de az ország feltételezhetően szolgálhat olyan műveletek előkészítő terepeként, amelyek célpontjai más európai államokban vannak.
A svájci cégek a technológiai és ipari kémkedés szempontjából is célpontok lehetnek, különösen azokban az ágazatokban, amelyek kettős felhasználású termékeket vagy érzékeny mérnöki tudást kínálnak. Az NDB és a gazdasági államtitkárság ezért külön programokban figyelmezteti a vállalatokat a szankciókerülés és a proliferáció kockázataira.
A berni vezetés közben saját hírszerző szolgálatát is átszervezi. Az NDB új szervezeti struktúrája 2027. január 1-jén lép életbe, és a korábbi hat helyett négy igazgatási területre épül majd. A cél a döntési utak rövidítése és a szolgálat operatív képességeinek erősítése. Szeptemberben egy külön vizsgálat azt is megállapította, hogy a korábbi kiberrészleg körüli problémák nagy részét feltárták, és az ajánlások többségét végrehajtották.
