Orosz katonai hírszerzést sejt a német nyomozás a müncheni gyújtogatási kísérlet mögött
Orosz katonai hírszerzési kapcsolatot vizsgálnak a német hatóságok a szeptember 3-án Münchenben elkövetett gyújtogatási kísérlet ügyében. Biztonsági forrásokra hivatkozó értesülések szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy a támadás mögött a GRU-hoz kötődő hálózat állhatott.
A hajnali órákban egy mozgó autóból gyújtószerkezeteket dobtak egy építkezésre a Rohde & Schwarz technológiai konszern és a Helsing védelmi vállalat központjainak közelében. A tűz csak csekély kárt okozott, sérülés nem történt. A rendőrség még aznap elfogott egy 38 éves férfit és egy 28 éves nőt; mindketten bolgár állampolgárok, és azóta előzetes letartóztatásban vannak. A GRU-szál egyelőre nyomozati feltételezés.
A müncheni ügy azért keltett különös figyelmet, mert két olyan vállalat közvetlen közelében történt, amely az európai védelmi ipar fontos szereplője. A Rohde & Schwarz kommunikációs, felderítési és biztonságtechnikai rendszereket is gyárt, a Helsing pedig mesterséges intelligenciára épülő katonai szoftvereket és dróntechnológiát fejleszt, és Ukrajnának is szállít. A bajor hatóságok a kezdetektől politikai hátterű bűncselekményként vizsgálták az esetet.
Az értesüléseket több európai médium is átvette. Eszerint a két gyanúsított egy olyan csoporthoz kapcsolódhatott, amely Szlovákia felől működött, és más, ukrán védelmi beszállítók elleni akciók előkészítésében is szerepet játszhatott. A német nyomozók állítólag a szeptemberi müncheni eset és az augusztus elején a lipcsei repülőtér közelében meghiúsított drónos szabotázskísérlet között is lehetséges kapcsolatot keresnek. A részletek egy része azonban továbbra is titkos nyomozati anyag.
Olcsón beszervezett végrehajtók
Az európai elhárítás az elmúlt két évben többször figyelmeztetett arra, hogy az orosz szolgálatok egyre gyakrabban nem hivatásos ügynökökkel, hanem közvetítőkkel és alkalmi végrehajtókkal dolgozhatnak. A módszer lényege, hogy kisebb összegekért, gyakran internetes üzenetküldő alkalmazásokon keresztül toboroznak olyan embereket, akiknek nincs hírszerzési kiképzésük, és sokszor nem is ismerik a megbízó valódi személyazonosságát. A feladat lehet megfigyelés, rongálás, gyújtogatás vagy egy célpont környezetének dokumentálása.
Ez a rendszer a megbízó számára több előnnyel jár. A lebukott elkövető és a művelet irányítója között több közvetítői szint lehet, így nehezebb közvetlen bizonyítékot találni az állami háttérre. Az alacsony képzettségű végrehajtók ugyanakkor gyakrabban hibáznak, ezért több európai esetet már az előkészítés szakaszában sikerült leleplezni. A müncheni támadás csekély fizikai kára is beleillik ebbe a mintába: a fő kérdés nem az okozott veszteség, hanem az, hogy ki adta a megbízást és milyen célpontokat jelöltek még ki.
Szlovákiai és lipcsei szálak
A müncheni nyomozással összefüggésben egy szlovákiai esetet is említenek. Haniska településen, Kassa közelében működik az ukrán gyökerű Skyeton üzeme, ahol Raybird felderítő drónokat gyártanak. Szlovák ügyészek augusztus végén arról számoltak be, hogy gyújtogatási kísérlet történt a gyár ellen, és három embert őrizetbe vettek. A német elhárítás azt vizsgálja, hogy a szlovák és a müncheni ügy mögött ugyanaz a szervezői kör állhatott-e.
A lipcsei repülőtérnél augusztusban robbanóanyaggal felszerelt drón került elő egy ukrán teherszállító repülőgép közelében. A német hatóságok szeptember elején Oroszországot vádolták a szabotázskísérlettel. Moszkva az európai országok hasonló vádjait rendszeresen visszautasítja. A német biztonsági szervek számára ezért kulcskérdés, hogy az egyes ügyekben a technikai adatok, kommunikációs nyomok és személyi kapcsolatok alapján mennyire lehet közvetlen szervezői láncot felépíteni.
Európa sérülékeny hátországa
A müncheni ügy egy szélesebb európai biztonsági problémába illeszkedik. Az orosz-ukrán háború kezdete óta Lengyelországban, Németországban, Csehországban, a balti államokban és másutt is indultak eljárások raktártüzek, vasúti és energetikai infrastruktúra elleni akciók, kommunikációs kábelek rongálása vagy felderítő tevékenység miatt. Több kormány és nyugati hírszerző szolgálat ezek egy részét orosz hibrid műveletekkel hozta összefüggésbe, miközben minden ügyben külön bizonyítás szükséges.
A stratégiai cél a nyugati értékelések szerint az ukrán utánpótlás zavarása, a védelmi ipari szereplők megfélemlítése és a társadalmi bizonytalanság növelése lehet. A müncheni támadás ebből a szempontból azért figyelemre méltó, mert nem katonai bázis, hanem nagyvárosi ipari környezet volt a helyszíne. Németországban ezért egyre nagyobb figyelem jut a védelmi vállalatok, logisztikai csomópontok és polgári infrastruktúrák fizikai őrzésére. A mostani nyomozás tétje az is, sikerül-e bizonyítani, hogy a látszólag amatőr gyújtogatás mögött valóban egy állami hírszerző hálózat állt.
