XIV. Leó pápa Párizsban a sajtószabadság védelmét sürgette
XIV. Leó pápa franciaországi látogatásának első politikai visszhangot kiváltó mozzanata már a Rómából Párizsba tartó repülőgépen megtörtént. A fedélzeten több mint nyolcvan újságíró utazott, és az egyházfő végighaladt közöttük, hogy személyesen köszöntse őket. A CNN tudósítója arról kérdezte, mit üzen azoknak a kollégáinak, akiket az előző napokban nem engedtek be a Fehér Házba. XIV. Leó azt válaszolta: örül, hogy ott mindenki jelen lehet, és hozzátette, hogy a jó sajtótudósítás nagyon fontos, annak mindenki számára biztosítottnak kell lennie. Donald Trump nevét nem mondta ki, de a célzás egyértelmű volt.
Trump szeptember 18-án jelentette be, hogy kitiltja a CNN, az MS NOW és a Politico újságíróit a Fehér Ház területéről. Másnap az érintett riporterek belépőkártyáit deaktiválták. A három szerkesztőség bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a döntés nézőpont alapján különböztet meg médiumokat, és sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését. A Fehér Ház szerint a sajtószabadság nem jelent automatikus jogosultságot fehér házi belépőre. Tim Kelly szövetségi bíró szeptember 24-én ideiglenesen felfüggesztette a tilalmat, mert valószínűnek látta annak alkotmányellenességét. A Fehér Ház ezután visszaállította a három szerkesztőség hozzáférését, a per azonban nem zárult le.
Párizsi program és a feszült vatikáni–washingtoni viszony
A francia fővárosban szombaton folytatódott XIV. Leó pápa látogatása. Délelőtt a bevándorlókat és menekülteket segítő Bakhita-házat kereste fel, majd egyházi képviselőkkel találkozott. A nap legnagyobb eseménye a párizsi szabadtéri szentmise volt, amelyre több mint hatszázezren regisztráltak. Délután Lourdes-ba utazik, vasárnap pedig szentmisét mutat be. Pénteken az Élysée-palotában Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt, majd az UNESCO párizsi központjában mondott beszédet, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi intézmények válságba kerülhetnek, ha a jog tisztelete és az érdemi párbeszéd helyét puszta formaság veszi át. A négynapos út Lourdes-t és Metzet is érinti; Lourdes-ban a pápa a szexuális visszaélések túlélőivel is találkozik.
A vatikáni és a washingtoni vezetés viszonya hosszabb ideje feszült. Az amerikai konzervatív katolikus körök és a republikánus vezetés már XIV. Leó megválasztását is gyanakvással fogadta. A chicagói születésű, Ágoston-rendi szerzetesként évtizedeken át Peruban szolgáló főpásztor Ferenc pápa szellemi örökségét viszi tovább, és nevével is a modern katolikus társadalmi tanítást megalapozó XIII. Leó nyomdokaiba kíván lépni. Ez a szolidaritást, a munkások védelmét és a nemzetközi igazságosságot középpontba állító irányvonal éles ellentétben áll a nacionalista gazdaságpolitikával és az agresszív határvédelmi intézkedésekkel. Trump tavasszal a közösségi médiában többször is durva hangvételű kirohanást intézett a Vatikán ellen, gyengeséggel és a nyugati határok feladásával vádolva az egyház vezetését. Amikor az újságírók megkérdezték a pápát, tart-e a washingtoni nyomásgyakorlástól, XIV. Leó kijelentette: nem fél a Trump-kormánytól, és attól sem, hogy hangosan hirdesse az evangélium üzenetét.
A nézeteltérés a bevándorlás, a klímavédelem és a külpolitika területén is mély. A tömeges kitoloncolási programok és a déli határfal építése közvetlenül ütközik a pápai tanítással, amely a menekültek befogadását és alapvető jogaik tiszteletben tartását hangsúlyozza. Míg a Fehér Ház sorra mondja fel a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, Róma a teremtett világ védelmének erkölcsi kötelességét hirdeti. A Vatikán a többoldalú diplomáciát részesíti előnyben a Fehér Ház egyoldalú, gazdasági nyomásgyakorlásra építő stratégiájával szemben. A sajtószabadság körüli mostani összecsapás új dimenziót nyitott ebben a küzdelemben: a Szentszék és a Trump-adminisztráció közötti feszültség a novemberi amerikai félidős választások közeledtével várhatóan tovább mélyül.
