Az MNB sürgeti az euróbevezetés előkészületeinek felgyorsítását
Nincs értelme halogatni az euró előszobájának számító ERM-2 árfolyamrendszerhez való csatlakozást, amennyiben a kormány euróbevezetési terve hitelesnek bizonyul – jelentette ki Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy gazdasági konferencián. Az alelnök szerint a kormány ismert menetrendje összhangban van azzal a forgatókönyvvel, amely 2029-es ERM-2 belépést, 2031-es döntést és 2032. január 1-jei tényleges euróbevezetést irányoz elő.
A következő hetekben dől el a konvergenciaprogram sorsa
A kormány a következő napokban, heteken belül – még október folyamán – nyújtja be a parlamentnek a 2027-es költségvetést, valamint az ehhez kapcsolódó, 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó hároméves makrogazdasági előrejelzését. Mivel a kormány már a választások megnyerését követően, még a hivatalba lépése előtt elkötelezte magát az euróbevezetés mellett, a piacok számítanak a folyamat elindítására. Az első kormányzati lépés egy hiteles makrogazdasági pálya felvázolása lesz, amely tartalmazza, hogy az államháztartási hiányt, a piaci kamatokat és az inflációt milyen ütemben csökkentik az euróbevezetéshez szükséges szintekre. A kormány vállalása szerint 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit, ami – figyelembe véve az ERM-2 rendszerben kötelezően eltöltendő türelmi időt – 2031 januári, nagyobb valószínűséggel azonban 2032 eleji euróbevezetést eredményezne Magyarországon.
Az ERM-2 csatlakozás akár azonnal is elkezdődhet
Kurali Zoltán szerint, ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor azonnal bele kell vágni az ERM-2 csatlakozási tárgyalásokba. A forint jelenleg szabadon lebeg az euróval és más devizákkal szemben, árfolyama tág határok között mozoghat. Az ERM-2 rendszer lényege, hogy a forintot a várható belépési, átváltási árfolyamon az euróhoz rögzítik, és a belépést megelőző két évben az árfolyam csak plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat. Szükség esetén az MNB és az Európai Központi Bank is beavatkozhat a forint védelmében, így már az eurócsatlakozás előtt extra védelemben részesülne a magyar fizetőeszköz. A plusz-mínusz 15 százalékos sáv rendkívül széles: a jelenlegi 365 forintos euróárfolyam mellett ez 310 és 420 forint közötti mozgásteret jelentene. Az ERM-2 rendszerbe már az eurócsatlakozási kritériumok teljesítése előtt be lehet lépni, így egy 2029-es ERM-2 csatlakozással akár a 2031. januári euróbevezetés is sikerülhet.
Az inflációs cél csökkentése segítheti a felkészülést
Az MNB ugyanakkor azzal számol, hogy ha 2029-ben sor kerül is az euró előszobájába való belépésre, a kormány eddig megismert menetrendjéből 2031-es döntés és 2032. januári csatlakozás adódik. A bevezetési folyamatot a várakozások szerint segíti majd, hogy az MNB a szeptemberi ülésén bejelentette: az eurócsatlakozás előkészítéseként az inflációs célját 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti 2028 januárjától. Az Európai Központi Bank inflációs célja évi 2 százalékos infláció elérése és fenntartása, tehát az MNB-nek a konvergencia jegyében később 2 százalékra kell csökkentenie a célját – erre valószínűleg 2029-ben kerül sor. Jelenleg rendkívül alacsony a magyar infláció: az MNB idénre 1,8 százalékos fogyasztói áremelkedést vár, 2027-re viszont 3 százalékra gyorsul a drágulás részint az energiaárak és a dohány jövedéki adójának emelése miatt. 2028-ra azonban az MNB már 2,6 százalékos inflációt prognosztizál – ez magyarázhatja, hogy csak 2028 januárjától csökkenti az inflációs célját 2,5 százalékra.
Az euróhoz vezető út fontosabb lehet, mint maga az euró
Az MNB elemzése szerint az euróbevezetés előnye, hogy csökkenti az inflációt és az inflációs várakozásokat, megszünteti az euróval szembeni árfolyamkockázatot, más devizákkal szemben pedig jelentősen mérsékli az ingadozásokat. Az eurózónához való csatlakozással automatikusan alacsonyabbak lesznek az állampapírhozamok és a piaci kamatok is. A lakosság például piaci alapon hozzáférhet majd a 3–4 százalékos lakáshitelhez mindenféle állami támogatás nélkül, ahogy ez jelenleg is létezik Szlovákiában vagy Szlovéniában, azaz az eurót használó régiós országokban. A hátrányok között említhető az önálló monetáris politika elvesztése, valamint a bevezetéshez szükséges költségvetési hiánycsökkentés gazdasági és társadalmi áldozata.
