Az oroszországi választások és a háború hatása
A szeptember 18–20. között megtartott dumaválasztás előzetes eredményei szerint a részvételi arány megközelítette a 60 százalékot, míg az Egységes Oroszország párt a pártlistán 58 százalékot ért el. Az egyéni körzetekben szerzett mandátumokkal együtt a párt 355 mandátumhoz jutott, ami történetének legjobb választási eredménye. A pártnak ennél jobb listás eredményt csak 2007-ben sikerült elérnie, amikor valamivel 64 százalék felett teljesített.
A választások tisztaságával kapcsolatban már 2003-ban, az első Putyin elnöksége idején tartott dumaválasztáson is felmerültek aggályok. A Golosz (Voks) számításai szerint akkor a tényleges és a hivatalosan kihirdetett listás eredmény között legalább 6 százalék lehetett a különbség. A 2007-es választáson Szergej Spilkin, a választási csalások szakértője szerint a hatalompárt tényleges támogatottsága nem 64, hanem csak 56 százalékos volt, így mintegy 8 százaléknyi fiktív szavazattal érték el az alkotmányozó többséget.
A 2011-es dumaválasztás már egészen más körülmények között zajlott. A 2008–09-es globális pénzügyi válság következményei miatt a gazdasági növekedés lelassult, ugyanakkor kialakult egy, a lakosság 15-20 százalékát kitevő középosztály, amely a korrupció visszaszorítását és a választások tisztaságát is elvárta. A hivatalos eredmény szerint az Egységes Oroszország a szavazatok valamivel több mint 49 százalékát szerezte meg, ami 238 mandátumhoz volt elég. A hatalompárt tényleges eredményéhez azonban legalább 15 százaléknyi szavazatot csaptak hozzá. Ez a durva beavatkozás hónapokon át tartó tiltakozási hullámot váltott ki.
A 2016-os, a Krím annektálása utáni első parlamenti választást a Kreml látványos konfliktusok nélkül igyekezett lebonyolítani. A hivatalosan kihirdetett országos részvételi arány nem érte el a 48 százalékot, Moszkvában és Szentpéterváron pedig a választójoggal rendelkezők alig harmada járult az urnákhoz. Spilkin számításai szerint az Egységes Oroszország eredményét ezúttal is legalább 14-15 százalékkal növelték meg, ami ismét alkotmányozó többséget biztosított a pártnak.
A 2020 nyarán az alkotmány módosításáról tartott összoroszországi szavazáson vezették be a többnapos voksolást, a Covid-járványra hivatkozva. A következő két dumaválasztást, a 2021-est és a mostanit már három napra elnyújtva tartották meg. A 2011–12-es választások után bevezetett kamerarendszert a szavazóhelyiségekben 2021-ben megszüntették, és a pártok választási megfigyelőit is akadályozzák munkájukban.
A háború és az ahhoz kapcsolódó indoktrináció szintén jelentős hatást gyakorol a választások kimenetelére. Putyint 2024-ben 87 százalékot meghaladó támogatottsággal választották ismét elnökké, ami korábban példátlan arány Oroszországban. A most megtartott dumaválasztás tanulsága, hogy a háború részben félelmet kelt az emberek körében, részben pedig felmenti a hatalmat a korlátozások alól, és a látszatra sem adva csalja el a választásokat.
