Kirill pátriárka szankciós csomagja: Az EU új lépései
Az Európai Unió új szankciós csomagja, amely Kirill pátriárka milliárdos vagyonának befagyasztását is célul tűzte ki, most újra az európai politikai napi rend középpontjába került. A hatodik hónap elején bemutatott 21. oroszellenes szankciós csomag valójában egy teszt is annak megítélésére, hogy az EU milyen mértékben képes egységesen fellépni a magyar vétó nélkül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállamok sürgetik a csomag gyors elfogadását, hiszen ez jelentős lépés lehet az Oroszország ellen hozott intézkedések korábbi hatékonyságának fokozása érdekében. A tervezett korlátozások a pénzügyi, energetikai és ipari szektorokat célozzák, de a végső döntés a tagállamok egyhangú támogatásához kötött.
Kirill, az orosz ortodox egyház vezetője, aki a KGB kötelékében alapozta meg befolyását a szovjet időkben, évek óta terítéken van a szankcionálási folyamatokban. Magyarország, Orbán Viktor vezetésével, sokáig gátat szabott az EU törekvéseinek, arra hivatkozva, hogy a vallásszabadság védelme érdekében nem támogatják Kirill ellen bármilyen lépést.
Tinatin Tsertsvadze, az Open Society Foundation szakértője, elmondta, hogy a vétó alkalmazása sok esetben politikai érdekek mentén történik, amelyek megértése elengedhetetlen a jövőbeni döntésekhez. Rámutatott, hogy a korábbi magyar kormány többször is próbálta megakadályozni a szankcionált személyek eltávolítását a listáról, például Szijjártó Péter külügyminiszter, aki tárgyalt az orosz kollégájával, hogy segítsen az Aliser Uszmanovra vonatkozó szankciók lebontásában.
A szankciók során az EU kiterjedt jogi bizonyítékokat gyűjt össze, hogy igazolja a személyek szankcionálását, például, ha azok részt vettek az orosz hadsereg támogatásában. Az új szankciós csomagban nemcsak Kirill vagyonának befagyasztása szerepel, hanem újabb intézkedések is várhatóak a halászati és drónozáshoz szükséges eszközökkel kapcsolatban.
Ahogy a helyzet a szankciók végrehajtása körüli kihívásokra is rávilágít, a tagállamok közötti hatékony együttműködés abszolút nélkülözhetetlen. Az EU-n belüli eltérő végrehajtási gyakorlatok nehezítik a szankciók érvényesítését, miközben a balti államok és Lengyelország vámhatóságainak fokozottabb szerepe van a nemkívánatos termékek ellenőrzésében.
A szankciók betartatása érdekében az EU új büntetőjogi intézkedéseket vezetett be, amelyek célja, hogy megakadályozzák a szankciókat megszegő cégek és személyek tevékenységét. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a nemzeti végrehajtás nehézkessége és a közvélemény tájékoztatásának hiánya megnehezíthet egy szigorúbb fellépést.
Robert Fico, Szlovákia új politikai szereplője, szintén figyelmet vonhat magára, ahogy ő is nyitott a magyar kormány eddigi politikájának folytatására, várva Orbán Viktor esetleges választási vereségére. Tertsavadze szerint a magyar szerep átvétele rendkívül nehéz feladat, hiszen országok közötti politikai érdekek feszültségei tovább bonyolítják a helyzetet.
