Kamatstop: a kivezetés elmaradása és annak háttere
A jelzáloghitelek kamatstopja továbbra is érvényben marad, miután a kormány szeptember 30-án nem szüntette meg az intézkedést. Ez volt a többszörösen meghosszabbított, eredetileg 2022-ben fél évre tervezett szabályozás legutóbbi határideje. Újabb időpontot ezúttal nem is tűztek ki.
A kivezetés elmaradásának indoka, hogy a kormány nem tudott megállapodni a feltételekről a Magyar Bankszövetséggel. Szeptember közepén a pénzügyi tárca államtitkára a Parlamentben azzal érvelt, hogy nem sikerült olyan feltételeket meghatározni, amelyek garantálták volna, hogy a változtatás ne okozzon jelentős tehernövekedést az ügyfelek számára.
A gazdasági sajtóban és a közvéleményben szeptember végéig az a várakozás élt, hogy a kormány kivezeti a kamatstopot, hiszen júniusban saját maga bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervezetet. Végül azonban mégsem lépték meg ezt a lépést.
A jelenlegi szabályozás határozatlan időre szóló meghosszabbítása olyan adósokon is segít, akik erre már nem szorulnak rá. A nehéz helyzetben lévő hitelesek támogatásának leghatékonyabb módja az egyedi átstrukturálás, különösen a hitelszerződések újratárgyalása lehet.
A bankok szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos. Többször írásban is tájékoztatták ügyfeleiket a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fix kamatozásúvá alakítás lehetőségét. A hiteladósok egy része élt is ezzel.
A Magyar Bankszövetség több tagja 2025-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a kamatstopos rendelkezések és azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. Azzal érveltek, hogy a kamatstop utólagosan, indokolatlanul avatkozik be a magánjogi szerződésekbe, sérti a szerződéses szabadságot, a tulajdonhoz való jogot, és aránytalan pénzügyi veszteséget okoz a szektornak. A testület azonban mindeddig nem hozott döntést az ügyben.
A kormány döntésképtelenségének oka vélhetően az, hogy nem tud szembefordulni a parlamenti ellenzék bírálatával, attól tartva, hogy saját támogatóinak egy részét is elveszítheti. Az MNB adatai szerint mindössze 19 ezer szerződés sérülékeny, ami a teljes jelzáloghitel-állomány 2,1 százaléka.
A kamatstop kivezetésének késleltetése egyre szaporítja a nehéz helyzetbe jutó hiteladósok számát.
