NER-búcsúztató: Gazdasági Kihívások és Közbeszerzési Konfliktusok
A Financial Times nemrégiben megkezdte a NER-rendszer eltűnését illetve a mögötte álló gazdasági struktúrák elemzését célzó cikksorozatát, amely már a harmadik írásához érkezett el. Az exkluzív berlini tudósítótól származó cikkek az Orbán Viktorhoz köthető családi, baráti és üzleti kört vizsgálják, kiemelve az elmúlt 16 évben végbement gazdasági gyarapodásukat. A cikkek eredeti témái között szerepelt a Orbán család meggazdagodása, valamint a hatvanpusztai uradalom ügye is. A legfrissebb írás a közbeszerzések koncentrációját elemzi, és megdöbbentően tálalja, hogy 13, NER-körbe tartozó vállalkozó az összes közbeszerzés 14 százalékát szerezte meg. Érdekes megjegyezni, hogy ez az arány 2010 előtt mindössze 1 százalék volt, és az érintett cégek 2010 és 2025 között összesen 28 milliárd eurót nyertek el állami pályázatokon. Az ilyen értékek már régóta ismertek hazai körökben, hiszen a Transparency International hasonló következtetésekre jutott korábban.
Habár a Financial Times írásait NER-búcsúztató cikksorozatnak neveztem, valójában a NER fennmaradása és a gazdasági élet fojtogatása még mindig egy meglehetősen valós lehetőség. Azt a szcenáriót figyelmen kívül hagyva, hogy a NER-t leváltó új kormány alakulhat, fontos látni, hogy a közbeszerzések formálissá váltak: az autópályák és szolgáltatások leboronálásának lehetőségei 35 évre előre „zsírozva” lettek. Mivel az építési szektor dominálása a néhány NER-körbe tartozó milliárdos vállalkozók kezében összpontosul, a verseny a piacon gyakorlatilag megszűnt. Ennek a helyzetnek a megoldatlanságához jelentős mértékben hozzájárult a Gazdasági Versenyhivatal jelenlegi, kormány által kinevezett vezetése is, amelynek több mint kényelmetlen helyzetet teremtett a fideszes vezetés.
Ha egy új kormány alakul is, a helyzet korántsem egyszerűsödik, hiszen a nemzetközi visszatérés a piacra költséges és kockázatos vállalkozás, továbbá az esélye is csekély annak, hogy bármely NER-en kívüli milliárdos új cégbe fektessen az építőipar, a kórházi takarítás, a hadiipar vagy a távközlés területén.
Ez mind azt jelzi, hogy 2026 májusa után is egy versenyképtelen NER-cégstruktúrával állunk majd szemben a nemzetközi piacon. A közbeszerzési verseny továbbra is limitált marad, ami azt jelenti, hogy drágán jutunk majd valóban gyenge és minősítetlen közszolgáltatásokhoz. Elegendő csak a NER-körzetek által dominált gyermekétkeztetést vagy kórházi tisztasági állapotokat megemlíteni. Ezen a helyzeten változtatni csak a kétharmados többséggel rendelkező új parlament képes lenne, amely tehetné lehetővé a versenyellenes NER-mamutok darabolását és a cégek kényszerértékesítésének elrendelését egy a NER-től független Gazdasági Versenyhivatal keretein belül. Az eddigi tapasztalatok, mint például a XII. kerület által bemutatott közbeszerzési rendszer, jól szemléltetik, hogyan lehetne okosan kiírni a pályázatokat, ezzel is versenyt teremtve, amely akár 30-50 százalékos megtakarítást is hozhat.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez sem lesz egyszerű feladat, akárcsak az egészségügy és az oktatás helyreállítása. Sokan várják a közelgő április 12-ét, ugyanakkor ez csupán a kezdet, a valódi és kemény munka csak ekkor veszi kezdetét – nem lesz könnyű menet, így mindenkinek érdemes felkészülni a nehézségekre.
