Magyarországon Előrelépés a Bérszakadék Csökkentésében, de Az EU Átlagához Képest Még Mindig Le vagyunk Maradva
A 2023-2024-es időszakot tekintve a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség Magyarországon 9 tized százalékponttal csökkent. A számok alapján a nők keresete a 2023-as 17,8 százalékról 2024-re 16,9 százalékra mérséklődött. Mégis, míg ez egy kedvező jel, a helyzet valójában nem sokkal javult, mivel az uniós átlag is hasonló mértékben, 12-ről 11,1 százalékra csökkent. Így Magyarország lemaradása az EU átlagától lényegében megmaradt, hiszen 2023-ban és 2024-ben is 5,8 százalékpontnyi különbség figyelhető meg.
Magyarország Negyedik Legrosszabb Helyezést Érte El az EU-ban
Fontos megemlíteni, hogy Magyarország helyezése az EU-n belül nem változott, így továbbra is a negyedik legrosszabb helyet foglalja el a nők és férfiak közötti bérszakadék tekintetében. 2024-ben Észtország állt az élen 18,8 százalékos különbséggel, míg Csehország 18,5, Ausztria pedig 17,6 százalékon állt. A magyar 16,9 százalék azt jelzi, hogy nemcsak az uniós átlagot, hanem a tagállamok listáján is a legrosszabbul teljesítők között vagyunk.
Szektorok Közötti Jelentős Különbségek
A bérkülönbségek azonban nemcsak országos szinten, hanem különböző ágazatokban is drámai eltéréseket mutatnak. Például a pénzügyi és biztosítási tevékenységek területén a nők és a férfiak közötti bérszakadék 40,3 százalékra rúgott 2024-ben – ez a legmagasabb érték az Eurostat adatai szerint. Érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi szektor általában magasabb képzettséget és kereseti lehetőségeket jelent.
A Korrigálatlan Bérszakadék Jelentősége
Az Eurostat az átlagos bruttó órabérek közötti különbségeket vizsgálja, amelyek nem veszik figyelembe az azonos munkakörben, azonos tapasztalattal és munkaidővel dolgozó nők és férfiak keresetét. Ez a mérés nem csupán a bérkülönbségek mértékét jelzi, hanem a munkaerőpiac valós helyzetéről is árulkodik, amely elkeserítő képet fest.
Európai Trendek
A 2011-es 16,2 százalékról 2024-re 11,1 százalékra csökkent az EU-s korrigálatlan bérszakadék, ami egyértelmű előrelépést mutat az uniós szinten. A magyar adat viszont nem mutat hasonló ütemű felzárkózást, ami nemcsak a nemek közötti bérkülönbségek kezelésének szükségességét veti fel, hanem azt is, hogy Magyarország nem halad a kívánt ütemben az uniós irányelvek végrehajtása terén. A bértranszparencia bevezetésének határideje 2026. június 7. volt, de a hazai átültetése még nem zárult le. A magyarországi munkaerőpiacon már most is érzékelhetők a késlekedés jelei, hiszen a bérinformációt tartalmazó álláshirdetések aránya csökkent.
