A vagyonadó nem elszámoltatás
Még annál is sokkal szigorúbb vagyonadót tervez a kormány – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétvégén szolnoki lakossági fórumán. Hogy minél is lenne szigorúbb, nem egészen világos, hisz a kormány az idő rövidségére hivatkozva még egy pár oldalas adóreform-koncepcióval sem állt elő. A tervek szerint azonban a teljesen új vagyonadót már januártól bevezetik.
Egy normális vagyonregiszter felállítása ugyanis évekbe telik: bele kell venni az ingatlanokat, a pénzügyi befektetéseket idehaza és külföldön, valamint a cégeket is. Az Opus Nyrt. értékét elég megnézni a tőzsdei árfolyamánál, de a 10–20 személyes kft.-k értékét már nem ilyen egyszerű belőni. Ezért a vagyonadó önbevallásos lesz, azután pedig a tulajdonosok felelőssége, hogy helyesen becsüljék meg a vagyonukat.
Az eredeti tervek szerint az ötmilliárd forint feletti vagyonokra vetettek volna ki évi egyszázalékos vagyonadót. Ezt a Tisza-program végül levitte egymilliárd forintra. Magyar Péter hétvégén azt is elárulta, hogy vannak olyan elképzelések, amelyek szerint progresszív lenne a vagyonadó: az 500 milliárd forint feletti vagyonokra 1 százaléknál magasabb adót is ki lehetne róni.
Nem feltétlenül szerencsés a kormány adópolitikájáról egy lakossági fórumon egyeztetni, helyette adózási, vagyonkezelési szakemberekkel érdemes lenne leülni, hogy ne valami szörnyszülött Drakula-adót hozzon világra a kétharmados kormány. Könnyen olyan elvonás születhet, amely sokkal többet árt, mint amennyit hoz a köznek.
Az 500 milliárdos vagyonhatárnál két dolog lehetséges. Vagy a miniszterelnök hasraütésszerűen találta ki ezt az összeget, vagy készült hatástanulmány, amely szerint vagyonlistától függően 3-4 magyar adózót érintene a magasabb vagyonadó. A 3-4 ember viszont felveti a személyre szabott jogalkotás gyanúját. Maradjunk abban, hogy nagyon nincs kész ez a vagyonadó-koncepció, így nem is lenne túl ildomos ennek beszedésével már 2027-ben számolni.
Fizessenek a gazdagok! Ezzel a felhívással nem lehet vitatkozni, sőt fizessenek többet – erre még maguk az érintettek is azt mondják, ha kell, akkor legyen így. De nem mindegy, hogyan. Erre nem a vagyonadó a legmegfelelőbb eszköz. Sajnos jól működő vagyonadó szinte sehol nincs a világon: egyetlen bizonyított hatása valójában a vagyonmenekítés.
A gazdagok jövedelme jellemzően cégek profitjából, ingatlanok felértékelődéséből és befektetések osztalékából származik. Ha a gazdagokat akarjuk megadóztatni, erre az egyik megoldás a személyi jövedelemadó progresszivitásának növelése. A havi többmilliós jövedelmek adózhatnának 20, 25, esetleg 30 százalékkal a mostani 15 százalék helyett – ehhez kétmondatos módosítás kell az szja-törvényben. Nem sokkal bonyolultabb a nagy értékű ingatlanokon elért eladási haszon progresszív adóztatása, hisz itt is csak 15 százalékot kell fizetni. Az értékpapír-befektetéseknél is be lehet hozni a progresszivitást. Hasonló a helyzet az osztalékadóval, a társasági nyereségadóval: miért is támogatjuk a profitkivitelt az országból 9–15 százalékos adóval? A számtalan kedvezmény miatt a tényleges társasági adóteher a NAV szerint is 6-7 százalék mindössze. Ezeket a kérdéseket kellene átgondolni, és akkor a jelenleginél sokkal igazságosabb adórendszer felé indulhatna el az ország.
Ha nagyon akarja a kormány, szépségflastromnak valóban jöhet egy vagyonadó az olyan nem termelő vagyonelemekre, mint a balatoni tóparti présházak, a környezetszennyező nagy teljesítményű járművek, a nagy értékű ingatlanok. De a vagyonadó nem egyenlő az NER elszámoltatásával, ez nem helyettesíti az elszámoltatást. Az egy teljesen másik ügy: a csalárdul szerzett tíz- és százmilliárdos vagyonok megszerzésének körülményeit meg kell vizsgálnia a rendőrségnek, a vagyonvisszaszerzési hivatalnak. Ha egy NER-milliárdosról a hatóságok be tudják bizonyítani, hogy csalárd módon jutott közpénzekhez, akkor a bíróság kimondja a részleges vagy teljes vagyonelkobzást. Azután pedig már nem biztos, hogy maradna ami után vagyonadót fizethetnének. Vagyis a vagyonadó nem helyettesíti az elszámolást, és adóbevételre, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére sem igazán alkalmas eszköz.
