Rekordszintre, 5500 milliárd forintra emelkedett az állam szabadon elkölthető pénze
Júliusban rekordszintre, 5500 milliárd forintra emelkedett a kincstári egységes számla egyenlege, vagyis az állam szabadon elkölthető pénze. A következő hónapokban az államadósság-kezelő már csökkenti az államkötvény-kibocsátásait, az év végén ráadásul mintegy 10 milliárd euró uniós támogatás és hitel is az államra zúdul – hangzott el az Államadósság Kezelő Központ sajtótájékoztatóján.
A 2026-os költségvetés módosítása és az uniós pénzek előfinanszírozása miatt az Államadósság Kezelő Központ Zrt. módosította idei finanszírozási tervét – jelentette be Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója. Az utolsó hivatalos tervet még az előző kormány fogadta el, 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal. Ezzel szemben várhatóan a GDP 7,5 százaléka lesz a hiány, ezért mindenképpen módosítani kellett a tervet.
A kormányváltás után jelentősen csökkentek az állampapírhozamok: az év eleje óta 200 bázisponttal mérséklődtek. Vagyis nagyobb hiányt sikerül alacsonyabb kamat mellett finanszírozni – mondta a vezérigazgató.
Az államadósság jelentős részét intézményi befektetők – bankok, biztosítók, befektetési alapok – vásárolták meg, az idei államkötvény-kibocsátás közel felét ez az intézményi finanszírozás teszi ki. Ezenfelül devizakötvényeket és lakossági kötvényeket bocsát ki az ÁKK. Az aukciókon rendkívül erős kereslet mutatkozott a magyar államkötvények iránt, ráadásul jelentős hozamesés mellett tudták finanszírozni az államadósságot. Jelentős devizakibocsátások is voltak az idén, összesen 7,5 milliárd euró értékben – itt is számottevően csökkentek a hozamok. Idén már további devizapiaci aukciót nem tervez az ÁKK.
A lakossági piacon is csökkentek a hozamok, közel 150 bázisponttal. Ennek ellenére a lakossági kereslet továbbra is erős maradt, és tovább bővül a lakossági állomány, vagyis az államadósság finanszírozása erről az oldalról is biztosított.
A kibocsátások hatására a kincstári számla állománya júliusra történelmi csúcsra, 5500 milliárd forintra emelkedett, vagyis jelentős tartalékokon ül a kormány.
Az államadósságon belül a devizaadósság aránya továbbra is legfeljebb 27–33 százalék lehet, ennél magasabb devizaeladósodást nem tervez a kormány. A lakossági aránynál 20–25 százalék a cél – jelenleg is ebben a sávban áll ez a mutató. Az államadósság idei hiánya 7100 milliárd forint lesz, de a nettó államadósság-kibocsátás 8717 milliárd forint lesz az uniós pénzek utolsó pillanatos beérkezése miatt. Az év utolsó napjaiban várhatóan 6,5 milliárd eurónyi uniós támogatás és 3,5 milliárd eurónyi hitel zúdul a magyar államra.
Az ÁKK kényelmes helyzetben van, hiszen magas a kincstári számla egyenlege, továbbra is keresettek a magyar adósságpapírok, és az év végén az uniós támogatások is megérkeznek. Az állam már augusztusban előfinanszírozta az RRF, vagyis az uniós helyreállítási programok kiadásait: erre a célra 2186 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés. Ez az összeg érkezik meg december utolsó napjaiban.
Ezért az év hátralévő részében már csökkenti a forintpiaci kibocsátásokat, és az év végén devizakötvény-kibocsátás sem lesz. Ezzel együtt is magas marad a kincstári számla egyenlege, így jövő év elején is várhatóan kisebb kibocsátásokra lesz szükség. Jelentősen csökkenhet a 2027-es költségvetési hiány, hiszen az euró bevezetéséhez csökkenő hiánypálya szükséges. Az ÁKK-ban az ideinél lényegesen kisebb hiányra számítanak 2027-ben.
