Láncinges köténnyel és sodrófa-bárddal üzen hadat a női szerepeknek Januško Klaudia
A videójátékok és a háziasszonyok világát ötvözi posztapokaliptikus közegben Januško Klaudia kortárs képzőművész, akinek Choose Your Skin! című kiállítása a budapesti Művház kávézóban nyílt meg. A tárlat október 28-ig látogatható, kurátora Novák Lea.
A kiállítás felépítése egy videójáték kezelőfelületét idézi, ahol a látogató kiválaszthatja karakterét és annak fegyvereit – mondta el a művész. A helyszín üvegablakán egy négyperces videó fut, amelyen Januško Klaudia fekete ruhában, hosszú seprűvel sétál romos, posztapokaliptikus tájon, a kamera pedig hátulról és felülről követi őt, a videójátékokra jellemző nézetből.
A felvétel idén márciusban és áprilisban készült Lengyelországban, ahol a művész rezidenciaprogramon vett részt. A kisfilmben régi, elhagyatott gyárépületekben, katonai objektumokban és olyan területeken halad, amelyek a második világháború következtében váltak lakatlanná. A művész elmondása szerint a videóval tükröt kívánt tartani a videójátékoknak, amelyek romantizálják a háború utáni posztapokaliptikus környezetet, másrészt a hagyományos nőábrázolást is kritizálja vele. A seprűvel való „takarítás” a nőkhöz társított konvencionális szerepekre utal.
A videó alatt elhangzó szövegeket a művész női bloggerektől kölcsönözte, akik arról beszélnek, hogyan élik meg a nőiségüket, és ez miként kapcsolódik az állandó tisztaság fenntartásához. A kávéház emeletén látható bárdok szintén a háztartási munkát idézik: késbabokra helyezett, fegyverré átalakított sodrófák.
Januško Klaudia szülei a délszláv háború miatt költöztek Szerbiából Szegedre: édesapja 1994-ben, édesanyja 1996-ban érkezett. Szerbiában földműveléssel foglalkoztak és piacra jártak, majd édesapja Magyarországon mélyépítésen kezdett dolgozni, édesanyja pedig először kisboltban volt alkalmazott, később saját boltja lett. A művész 1998-ban született.
Mivel szüleinek csak letelepedési engedélye volt, nem kaphattak magyar állampolgárságot, így ő is csak szerb állampolgárságot kapott, és tizennégy éves koráig kellett várnia a kettős állampolgárságra. Ezért kiskorában több atrocitás érte. Egy alkalommal egy papír-írószer boltban, ahol minden vásárlásért tombolát adtak, este a húzáson közölték, hogy azon kizárólag magyar állampolgárok vehetnek részt. A fődíj egy számítógép lett volna, amelyet megnyertek, de nem kaphatott meg, helyette egy plüssállatot adtak neki.
A kettős állampolgárság megszerzése után a család Algyőre költözött, ő pedig Szegedre járt általános iskolába, ahol szintén kinézték, mert szerette az animéket és más szubkulturális témákat. Sok videójátékkal játszott, amelyekben biztonságosabban érezte magát, és jobb jövőt tudott elképzelni magának, mint a való életben. Mivel sokat rajzolt anime- és videójáték-karaktereket, szülei támogatták abban, hogy rajz szakos iskolába menjen, így vették fel a szegedi Tömörkény István Gimnáziumba, ahol rajzolást, festést és textilművességet tanult.
Később a Képzőművészeti Egyetem nyílt napján döntötte el, hogy oda szeretne bejutni, mivel addigra anyukája szegedi boltjában dolgozott, és volt viszonyítási alapja. Az egyetemen eleinte úgy érezte, hogy az animéknek és más szubkultúráknak nincs helye, mert azok a képzőművészettel nem egyeztethetők össze. Feminista témákkal próbálkozott, de mestere, Chilf Mária azt látta, hogy ez nem hozza lázba, és inkább azzal foglalkozzon, ami valóban megmozgatja. Ekkor döntött úgy, hogy elkészíti a videójátékok extravagáns fegyvereit idéző alkotásait és egy lenyúzott, emberi bőrre hajazó szilikontestet, amellyel a játékokban felvehető kinézetekre, azaz skinekre utalt. A műveket az első kiállításán mutatta be.
Első videómunkájában egy konyhapultnál állva láncing-kötényt vett fel, majd videójátékok zenéiből komponált elektronikus zenére használta késkardját: kenyeret vágott fel, megvajazta, zöldséget vágott hozzá, és szendvicset készített. Ezzel azt figurázta ki, amikor a videójátékokban a férfi játékosok azzal heccelik a nőket, hogy „menj a konyhába, és csinálj nekem egy szendvicset”.
A diploma megszerzése után több helyen járt ösztöndíjjal: Párizsban, Lengyelországban, Sopotban és Izlandon is. Több festményén jelentek meg kies, zord tájak, amelyeken páncélba öltözött nők kémlelték a messzeséget. Idén az acb Galériában olyan kiállítást rendezett, amelyen a látogató egy fiktív múzeumba léphetett, amelynek sötét falain a sodrófából készített fegyverek a nők lázadásának mementói.
A művész legközelebb október 9-től állít ki a Kassák Múzeumban. A tárlat poszterén egy nő látható láncfűrésszel a kezében. A kiállítás a videójátékokban szereplő avatárokról szól majd, amelyeket a játékos kedvére alakíthat, akárcsak a plasztikai sebész a női testet. A tárlat műtőre emlékeztető tere kék padlóval és függönyökkel várja a látogatókat, és egy női magazinokra hajazó kiadványt is kiadnak, amelyben a modellek a sodrófa-kardokkal pózolnak.
