Szusszanásnyi idő, értő fül, jó példa, védelem – mert joguk volna gyereknek lenni
Az UNICEF Magyarország öt éve futó programja, a „Rajtad áll a jövőd!” a gyerekek aktív bevonására épül: olyan projekteket támogatnak, amelyekben a fiatalok maguk fogalmazzák meg az őket érintő problémákat, és dolgozzák ki a megoldásokat. Szlankó Viola, a szervezet gyermekvédelmi igazgatója szerint a legfontosabb tapasztalat, hogy a gyerekekkel csak akkor lehet hatékonyan együttműködni, ha helyben megtalálják a hangot az elkötelezett tanárokkal, iskolaigazgatókkal.
A program keretében beérkező pályázatokból az rajzolódik ki, hogy a fiatalok elsősorban mindennapi, hétköznapi problémáikat szeretnék megoldani: hiányosságok a fizikai infrastruktúrában, például becsukható vécéajtó vagy mikró a konyhában, illetve igény egy csendes helyre, ahol kipihenhetik az iskola zajos környezetét. A beadott anyagok legalább fele lelki egészséggel kapcsolatos témát dolgoz fel, így a szorongást, a teljesítménykényszert, a bántalmazást és a kirekesztést. Egyre népszerűbb téma a részvétel is, ami azt mutatja, hogy a gyerekek egyre jobban megértik: az az iskola igazán jó, ahol a véleményüket is megkérdezik.
A bántalmazás terén azonban még sok a tennivaló. Az UNICEF 2022-ben a Mediánnal készített reprezentatív kutatása szerint a diákok 66 százaléka számol be rendszeres iskolai bántalmazásról, negyedük pedig úgy érzi, ilyenkor senkitől sem tud segítséget kérni. A gyerekek harmadával előfordult már, hogy félelem miatt nem ment be az iskolába. A szervezet Help App alkalmazása edukatív, interaktív tartalmakkal segít felismerni a bántalmazás formáit, és bemutatja, hova lehet fordulni baj esetén. Az Ébresztőóra program keretében tíz év alatt mintegy ötvenezer gyerekhez jutottak el gyermekjogi és jogtudatosító foglalkozások, amelyeket iskolapszichológusok, rendőrök és iskolai szociális segítők közvetítenek.
A mesterséges intelligencia új kihívásokat hoz a bántalmazás elleni küzdelemben. Az AI-val generált képek és videók valódi kockázatot jelentenek: ha a kép nem is valós, a bántalmazás az – hangsúlyozta Szlankó Viola. Mint mondta, a gyerekeket megtaníthatjuk az online fotómegosztás veszélyeire, de a mesterséges intelligencia korában az sem feltétlenül védi meg őket, ha ők maguk óvatosak, hiszen mások által készített képek is átalakíthatók, sőt új képek generálhatók róluk. Ugyanakkor nem várható el, hogy a gyerekek láthatatlanná váljanak az online térben, különösen, amikor arra bátorítjuk őket, hogy hallassák a hangjukat.
A jövőre vonatkozóan a gyermekvédelmi igazgató szerint olyan iskolákra van szükség, ahol a lelki egészség az oktatás szerves részévé válik, rendszeres mentális egészséggel foglalkozó órákkal, ahol a diákok biztonságos, ítélkezésmentes közegben beszélhetnek a stresszről, a szorongásról és a kapcsolataikról. Fontosnak tartja, hogy a gyerekek érdemi részvételi csatornákon keresztül vehessenek részt az oktatás alakításában, és hogy a jogtudatosítás a mindennapi tanterv része legyen. Mint fogalmazott, nem önfejű, követelőző gyerekeket akarunk nevelni, hanem olyanokat, akik megértik: az én jogaim odáig tartanak, ahol a másik ember jogai elkezdődnek – ez az együttélés alapja.
