Petíciót írtak Forsthoffer Ágnesnek a Forradalom Lángjának visszaállításáért
Online petícióban kéri Forsthoffer Ágnestől, az Országgyűlés és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökétől a Bohus–Lugossy Alapítvány, hogy a Kossuth térre állítsák vissza Lugossy Mária Forradalom Lángja című 1956-os emlékművét, amely 1996-tól csaknem két évtizeden át a Kossuth tér része volt.
„Kérjük, hogy 1956 hetvenedik évfordulóján szülessen visszavonhatatlan döntés arról, hogy Lugossy Mária Forradalom Lángja című emlékműve 2027. október 23-ra térjen vissza oda, ahová készült és ahol történelmi jelentése teljessé válik: a nemzet főterére, a Parlament elé, a Kossuth térre” – olvasható a petícióban.
Az alkotást az 1956-os forradalom negyvenedik évfordulóján, Göncz Árpád kezdeményezésére, az Ötvenhatos Emlékbizottság közreműködésével és széles körű közadakozásból állították fel a Kossuth téren, de 2013-ban elbontották, majd 2016-ban a budai Nagy Imre téren állították fel újra.
A kezdeményezők azt szeretnék, hogy a forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódva döntés szülessen a mű visszahelyezéséről, és 2027. október 23-án ismét a Kossuth téren lobogjon a Forradalom Lángja.
Először Kovalovszky Márta és Kovács Péter Széchenyi-díjas művészettörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai kezdeményezték, hogy Lugossy Mária alkotása térjen vissza eredeti helyére. A felvetéshez később a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége, majd a Bohus–Lugossy Alapítvány is csatlakozott, és azt támogatja Mécs Mónika is, akinek édesapja, Mécs Imre 1956-os szabadságharcos és egykori halálraítélt az emlékmű létrejöttében, majd 2016-os újbóli felállításában is szerepet vállalt.
A petíció szerint a Kossuth tér a mű jelentésének elválaszthatatlan része: 1956. október 23-án itt gyűlt össze a forradalmi Budapest hatalmas tömege, és amikor kialudtak a tér fényei, az emberek újságpapírból rögtönzött fáklyákat gyújtottak.
„Negyven évvel később Lugossy Mária ebből a történelmi pillanatból teremtett emlékművet. A fekete gránitból emelkedő alkotás csúcsán fellobbanó valódi láng a szabadságvágy, az ellenállás, az emlékezés és az emberi bátorság szimbólumává vált” – emlékeztet a petíció.
A Forradalom Lángja 1996-tól csaknem két évtizeden át a Kossuth tér része volt. Az emlékmű lángját minden évben október 22-én ünnepélyesen fellobbantották, és november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobogott.
A petíció kitér az alkotás későbbi történetére is: 2013-ban, a Kossuth tér rekonstrukciójakor az emlékművet eltávolították, az örökösök pedig azt a tájékoztatást kapták, hogy ideiglenesen kerül el eredeti helyéről, a mű azonban nem tért vissza.
„Mécs Imre követelte az emlékmű felkutatását és visszaállítását. 2015-ben a művet egy nyergesújfalui kőfaragó telepen találták meg, elemeire bontott állapotban. 2016-ban a Nagy Imre téren állították fel – ott, ahol a Gyorskocsi utcában az 1956-os foglyokat kínozták és halálraítélték, ott, ahol kontextusán kívülre került az emlékmű szimbolikája, mely kizárólag a Kossuth térhez kapcsolódik” – áll a petícióban.
A szöveg kiemeli, hogy a Forradalom Lángja nem egyszerűen áthelyezhető köztéri szobor, a mű és a hely együtt alkotja az emlékművet, a visszaállítása nem csupán városrendezési kérdés, hanem történelmi jóvátétel.
A petíció azt kéri, hogy 2026. októberében szülessen nyilvános döntés a Forradalom Lángjának visszaállításáról és annak konkrét ütemezéséről, hogy 2027. október 23-án ismét a nemzet főterén loboghasson.
