Baka András: Túl gyakran tétlen az ENSZ, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat
Az ENSZ bizalmi válságban van, és túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat – jelentette ki Baka András köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán elmondott beszédében.
A Magyarország képviseletében felszólaló államfő hangsúlyozta, egyetlen ország sem állhat a törvények felett, és nem mérhetjük más mércével szövetségeseinket, mint a többi országot. Azonban ez nem jelenti azt, hogy hátat kell fordítani az ENSZ-nek. „Szükségünk van rá, és szükségünk van arra, hogy működjön” – fogalmazott Baka András. Mint mondta, az ENSZ-nek cselekvőképesnek kell lennie, valamennyi tagállamával méltányosan kell bánnia, és mindenkire ugyanazokat az elveket kell alkalmaznia.
Magyarországról szólva Baka András figyelmeztetett, nem szabad megengedni, hogy egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon. Az emberek azt akarják, hogy legyen jogállamiság, az állam szolgáljon, ne pedig ellenőrzés alatt tartson mindent, a bíróságok nyomásgyakorlástól mentesen hozzák meg döntéseiket, a sajtó pedig kérje számon a hatalmat – fogalmazott. Szavai szerint a korrupciót és a hatalommal való visszaélést elszámoltatásnak kell követnie, de ez nem lehet bosszúállás, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik korábban kormányoztak, akik ma kormányoznak, és akik a jövőben kormányozhatnak – mutatott rá.
„Egy köztársaság ott kezdődik, amikor a hatalom elfogadja korlátait. Ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie” – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta, hogy Magyarország partnereinek bizalma nem tér vissza egy választás vagy egy beszéd hatására, ezért azt kérte, hogy az országot tettei alapján ítéljék meg. Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese és az ENSZ aktív tagja lesz – jelezte.
Az 1956-os forradalmat felidézve elmondta, a szabadságharc kifejezte a magyar nép elszántságát arra, hogy maga döntsön a sorsáról, ezt a reményt azonban szovjet tankok tiporták el. A magyarok felhívásai eljutottak az ENSZ-hez, de a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni a forradalom leverését. Ma Ukrajna küzd függetlensége megőrzéséért – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy Magyarország elítéli Oroszország teljes körű, támadó háborúját és kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása, valamint területi integritása mellett. „A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk” – jelentette ki.
Mint mondta, Magyarország a harcok diplomáciai úton történő lezárását szeretné, a tartós békéhez azonban Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása elengedhetetlen. „Ha az erőszakos területelfoglalás a viták rendezésének elfogadott módjává válik, minden kisebb ország okkal aggódhat majd a jövőjéért” – figyelmeztetett.
A Közel-Keletről szólva Baka András a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartását és a segélyek biztonságos, zavartalan eljuttatását szorgalmazta. Hangsúlyozta, lehetővé kell tenni, hogy az izraeliek és a palesztinok biztonságban és méltóságban élhessenek. A tartós békének olyan jövőt kell teremtenie, amelyben a gyerekek félelem nélkül nőhetnek fel.
A migrációval kapcsolatban jelezte, minden államnak joga van határainak védelméhez. Hozzátette, Magyarország a nemzetközi joggal összhangban fog fellépni az illegális migráció és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, miközben tiszteletben tartja az emberi méltóságot és a menekülteknek biztosítandó védelmet.
Beszéde végén Baka András rámutatott, hogy az ENSZ-be vetett bizalmat nem lehet kikövetelni, azt csak kiérdemelni lehet, és ugyanez vonatkozik minden államra és közintézményre. Magyarországon helyre kell állítani a jövőbe vetett bizalmat, és olyan országgá kell válnia, amelyben mások is megbízhatnak.
Baka András a NATO-határok védelméről is tárgyalt az észt és a finn államfővel New Yorkban.
