Az akkumulátorgyártás árnyoldalai – Egy vegyészprofesszor véleménye
Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem egykori rektora éles kritikával illette Magyarország akkumulátorgyártási terveit, különösen azokat, amelyek Debrecenben zajlanak. Véleménye szerint az ország iparpolitikája nem fenntartható, és súlyos környezeti problémákat vet fel. Kiemelte, hogy az Európai Unió már az alternatív hidrogénhajtású technológiákra koncentrál, miközben Magyarországon a villanyautókra való átállás lassú vagy akár kérdéses lehet.
A Debreceni projektek kérdései és kritikái
A kínai CATL által épített debreceni akkumulátorgyár környezethasználati engedélyével kapcsolatban számos aggály merült fel. Egy bírósági döntés értelmében az engedélyezési eljárás egy részét újra kellhet indítani, ami késleltetheti az üzem tervezett átadását. Fábián hangsúlyozta, hogy a beruházók eddig nem reagáltak érdemben a kritikákra, helyette a közvélemény támogatására próbálnak fókuszálni, például látványos PR-akciókkal, mint esővízgyűjtő hordók osztogatása és kulturális események támogatása.
Azonban az, hogy Debrecen lett a helyszín, érthetetlen döntésnek tűnik. A város sem nyersanyagokkal, sem megfelelő vízellátással, sem energiaforrásokkal nem rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek egy akkumulátorgyár működéséhez. Ezen felül a szükséges szakértelem hiánya is problémát jelent, hiszen a CATL nem tervezi jelentős mértékben magyar szakemberek alkalmazását. Fábián szerint ez Debrecen helyett más alkalmasabb helyszínekre terelhette volna a beruházást.
Környezetvédelmi kihívások: Légszennyezés és vízellátás
Az akkumulátorgyártás egyik legnagyobb veszélye a jelentős légszennyezés. A mikepércsi anyák egyesülete már méréseket végzett, és kimutatták a finomrészecske-szennyezés aggasztó jelenlétét. Fábián szerint, ha az üzemek termelése beindul, ez csak tovább fog romlani. Egy másik probléma a vízfelhasználás, mivel a gyárak részben a városi ivóvízhálózatról tervezik a vízellátást. Annak ellenére, hogy szürkítővíz-projektek tervben vannak, az ivóvíz hígítási célú felhasználása tovább fokozza a problémát.
A víz felhasználásának másodlagos hatásai is jelentkezhetnek, például hűtővíz párologtatása révén megváltozhat a helyi klimatikus viszonyok. Az ipari hóesés és a repülőtér környékén kialakuló látási problémák példaként említhetők. Az ilyen hatásokra ráadásul a CATL környezeti engedélye nem tér ki.
Közlekedési hatások és adattranszparencia problémái
Az üzem működése várhatóan jelentős teherforgalmat generál, különösen a 35-ös autópályán. Ez tovább terheli a helyi infrastruktúrát és a környezetet. Bár ígéret született egy monitoringrendszer kiépítésére, hogy valós időben lehessen mérni a levegő minőségét, a már meglévő állomások adatait sem teszik nyilvánossá, ami kérdéseket vet fel az elkötelezettséggel kapcsolatban az átláthatóság iránt.
Komolyan felmerül a kérdés, hogy a felügyelet és a szabályozás mennyire tud majd eredményes lenni a gyárnál. Az eddigi tapasztalatok – például a gödi Samsung-gyár esetében – azt mutatják, hogy a csekély bírságokat a cégek egyszerűen kifizetik, anélkül, hogy jelentős változtatásokat hajtanának végre.
A gazdasági és társadalmi átrendeződés veszélyei
Debrecenben már most is észlelhetők a társadalmi változások jelei. Magasan képzett szakemberek – például orvosok – fontolgatják elköltözésüket a városból, ami hosszú távon az értelmiségi réteg és ezzel összefüggésben a gazdasági és kulturális jólét csökkenéséhez vezethet. Fábián szerint ez a város szellemi és anyagi elszegényedésével járhat.
A bizonytalan jövő és a hidrogén alternatívája
Fábián rámutatott, hogy az akkumulátorgyártás jövője kérdéses, különösen, ha visszaesik az elektromos autók iránti kereslet. Az ezzel járó környezeti károkat azonban nem lehet majd helyrehozni. Szerinte a hidrogénalapú technológiák elterjedése olyan alternatíva, amely talán fenntarthatóbb megoldást kínálhat. Az Európai Unió határozottan az ilyen fejlesztések felé mozdul, így az akkumulátorgyártás gazdasági hasznossága is megkérdőjelezhetővé válhat.
Az egyik legrövidebb, ugyanakkor legtalálóbb összefoglaló megállapítása pedig így hangzik Fábián Istvántól: „Az akkumulátorgyártásnak egyetlen hátránya van, hogy nincs előnye.”
Forrás: nepszava.hu/3273012_akkumulatorgyartas-magyarorszag-hatrany-elony-fabian-istvan-interju
