A Kitörés emléktúra: sportteljesítmény vagy ideológiai dicsőítés?
A Kitörés emléktúra kétségtelenül komoly fizikai kihívást és sportértéket képvisel. A résztvevők közül sokan a leghosszabb, 60 kilométeres távot választják, amelyet éjszakai körülmények között, fagyos hőmérsékletben és jelentős, 1800 méteres szintkülönbséggel kell teljesíteniük. Csak az elkötelezett sportolók vállalkoznak ilyen megmérettetésre, ami méltán válthat ki tiszteletet – legalábbis első ránézésre.
A történelem kényelmes átértelmezése
Noha első pillantásra ez egy egyszerű sporteseménynek tűnik, a Kitörés emléktúra valójában jóval több ennél. A programot az 1945 februárjában történt budavári kitörés évfordulójára szervezik, és nem nehéz észrevenni az ideológiai vonatkozásokat: a túrát a náci Németország és annak magyar szövetségesei dicsőítésére használták fel. A szervezők nyíltan hivatkoznak arra, hogy emléket szeretnének állítani azoknak, akik – állításuk szerint – Európát védték, miközben valójában egy olyan rezsim katonai és politikai örökségét idézik fel, amely mérhetetlen emberi és anyagi pusztítást vitt végbe.
„Hősök, akik Európát védték”: a retorika veszélyei
A náci Németország „védelmezőként” való bemutatása durva történelmi ferdítés, amely figyelmen kívül hagyja azt a rideg valóságot, hogy maga ez a rendszer robbantotta ki a második világháborút, módszeresen elnyomva és kiirtva milliókat. A Kitörés emléktúra résztvevői és szervezői ezt a kontextust többnyire figyelmen kívül hagyják, és helyette hősiességről, Európa védelméről beszélnek.
Önkényuralmi jelképek és történelmi megtévesztés
A túrán fel-felbukkanó önkényuralmi jelképek „történeti hűségre” való hivatkozással történő mentegetése komoly kérdéseket vet fel. Bár a szervezők szerint ezek történeti érdekességként szolgálnak, a valóságban számos résztvevő ezt felhívásnak tekinti, hogy az eseményen olyan ruházatot és szimbólumokat viseljen, amelyek valójában egy szélsőséges ideológia újjáélesztését szolgálják. Mások talán pusztán sportteljesítményként látják a túrát, de jelenlétük – akár tudatos, akár nem – legitimitást ad e szimbólumok használatának.
A kérdés, amely válaszra vár
A hatóságok ma már nem engedélyezik a „becsület napja” néven ismert nyílt rendezvényt, mégis szabad utat engednek ennek az eseménynek, amely ugyanazon gondolatokból táplálkozik. Miért lehetséges ez? Hogyan igazolható, hogy egy ilyen eseményt sportrendezvényként tüntetnek fel, miközben ideológiai üzenete nem fér kétséghez? Ez az a kérdés, amely továbbra is nyitva áll, miközben a múlt árnyékai az aktuális diskurzus részeivé válnak.
Forrás: nepszava.hu/3268142_kitores
