Nem árulja el az Igazságügyi Minisztérium, miért lehetett nyilvános Kónya Endre aktája
Nem derül ki az Igazságügyi Minisztérium válaszaiból, milyen jogi mérlegelés alapján kerülhettek nyilvánosságra anonimizált formában Kónya Endre kegyelmi ügyének dokumentumai, miközben a tárca más pozitív kegyelmi ügyek iratait ugyanilyen kitakarással sem adja ki.
Korábban a 2012. május 10. és 2026. július 19. között meghozott kedvező kegyelmi döntésekhez kapcsolódó, a minisztérium kezelésében lévő dokumentumokat kértük ki közérdekű adatigénylésben, jelezve, hogy a védett adatokat kitakarva kérjük az iratokat. A minisztérium augusztusban megtagadta a kiadást, arra hivatkozva, hogy az egyedi kegyelmi ügyek iratai személyes és bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, emellett a kúriai gyakorlatra és a büntetés-végrehajtási törvényre hivatkozott.
A tárca szerint közérdekű adatként csak összesített információk ismerhetők meg, egyedi határozatok kiadására „külön törvényi rendelkezés hiányában” nincs kötelezettségük.
A Tisza-kormány 2026 májusában nyilvánosságra hozta a KEH/2787-6/2023. ügyszámú, Kónya Endréhez kapcsolódó kegyelmi ügy iratait, a védett adatok kitakarásával. Ezt követően újabb adatigényléssel kértük azokat a dokumentumokat, amelyekből rekonstruálható a közzétételi döntés és a jogi mérlegelés, valamint az anonimizálási szempontrendszer.
A minisztérium válasza szerint a dokumentumok az 1138/2026. kormányhatározat alapján elrendelt felülvizsgálat eredményeként kerültek nyilvánosságra, a kitakarásnál az Infotörvényt, az uniós adatvédelmi rendeletet és az ágazati szabályokat vették figyelembe. Konkrét jogi véleményt vagy dokumentumot nem küldtek.
Egy másik adatigénylésben a minisztériumon belüli elbírálás dokumentumait kértük, de csak az általános információszabadsági szabályzatot csatolták, amelyből nem derül ki a konkrét anonimizálási szempontrendszer vagy a jóváhagyás menete.
