Kezdőlap Nemzeti igazságszolgáltatás Így működik a szegregáció egy nyírségi városban

Így működik a szegregáció egy nyírségi városban

által Levente

Ibrány szegregációjának árnyoldalai: A református iskola és a roma közösség hiába próbálnak közelíteni egymáshoz

Ibrány, egy nyírségi város, ahol a roma közösség tagjai és a református iskola között egyre növekvő feszültség húzódik. Az egyházi iskola igazgatója azt állítja, hogy a roma nemzetiségi önkormányzattal folytatott egyeztetések során nyitottak voltak az együttműködésre, ám az igyekezetük ellenére nem történt előrelépés. A roma szülők, akiknek gyermekeik jövője forog kockán, panaszaikban kifejezésre juttatták, hogy tapasztalataik szerint a református intézmény nem fogadja el őket. A helyzet tovább bonyolódik, mivel az egyházi iskolák szegregációs hatásait is egy friss jelentés vizsgálta, melyet Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes készített.

Egy helyi lakos 2024-ben panaszbeadványt nyújtott be, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek elválasztva, szegregáltan tanulnak. Míg a nem roma gyermekek a református iskolába járnak, a roma diákok csupán a tankerületi fenntartású intézménybe kerülnek. Ebből már világossá válik, hogy a közösségek között feszültségek és ellentmondások feszítenek, amelyek nehezítik a cigány közösség integrációját. Az igazgató szerint a közösség tagjai közül többen más vallási csoportokhoz tartoznak, például Jehova Tanúihoz vagy szabadkeresztény gyülekezetekhez, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a romák nem választják az iskola lehetőségeit.

A tankerületi iskola vezetője tapasztalatai alapján rámutatott arra, hogy a település jómódú családjai is gyakran szegregációs szempontokat mérlegelnek iskolaválasztáskor. Eredményeik között szerepel, hogy voltak olyan roma családok, akik kezdetben az egyházi intézményt választották, de később átíratkoztak a tankerületi iskolába. Becsléseik szerint az állami iskolában a roma tanulók aránya elérheti a 80%-ot, míg a református iskolában ennek csak egy kis része található.

Ibrány polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a tanulás értéke a roma és nem roma lakosok körében is csökkent. Az ezért felelős tényezők között említette, hogy sokan nem keresnek munkát, és a gyermekeiket nem viszik időben óvodába, iskolába, ami tovább nehezíti az integrációs folyamatokat. Az állami iskolák bizonyos mértékig tolerálják ezt a helyzetet, míg a református intézmény elvárásai szigorúbbak.

Az Autonómia Alapítvány és a Rosa Parks Alapítvány helyi munkatársai találkozott romák tapasztalataival, miszerint a roma szülők sokszor eleve elzárkóznak a református iskola választásától, mert tartanak a kirekesztéstől. Továbbá, pénzügyi okokból is távol maradnak az intézménytől, mivel az oktatás költségei nem minden család számára elérhetőek. A közösségi kapcsolatok hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet, sok roma család számára pedig az informális beszélgetések, amik az iskolai felvételi eljárás részét képezik, elrettentő hatásúak.

Az ibrányi Romák a Fejlődésért Civil Egyesület legfrissebb kutatása is rávilágít arra, milyen fájdalmas következményekkel jár a szegregált oktatás: a roma szülők 99%-a úgy véli, hogy a külön oktatás hátráltatja gyermekeik fejlődését, és csökkenti a jövőbeli lehetőségeiket. A község jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a roma fiatalok megfelelő iskolai végzettséget szerezzenek, és be tudjanak lépni a munka világába.

A polgármester által elrendelt integrációs stratégia kidolgozása zajlik, ám eddig a szükséges támogatás elmaradt. Ibrány történeti háttere is érdekessé teszi a helyzetet, hiszen az állami betelepítések következményeként a városban ma körülbelül 1800 roma él. Az 1970-es években végrehajtott betelepítések során ugyanakkor a különböző kulturális hagyományok és élethelyzetek eltávolították a romákat a nem romák közösségétől, ami tovább növelte a szegregációt.

Ibrány esetének tanulmányozása rávilágít arra, hogy a szegregáció nem csupán iskolai teljesítmény szempontjából mérhető, hanem a közösségek közötti társadalmi feszültségekben és az integrációs lehetőségek csökkenésében is megnyilvánul. A romák számára egy valódi esélyt kell adni a felzárkózásra, hogy a jövőjük ne legyen előre meghatározva a származásuk miatt.

Forrás: nepszava.hu/3301519_szegregacio-romak-magyarorszag-ibrany-reformatus-egyhazi-iskola-tarsadalom-magyarorszag

Ezt is kedvelheted

Rólunk

Nem csupán egy híroldal vagyunk – egy olyan tér, ahol a kritikus gondolkodás megkérdőjelezi a hagyományos nézőpontokat és a kliséket. Minden cikkünk egy meghívás arra, hogy más szemmel tekintsünk a világra, mélyebben vizsgáljuk meg a fontos témákat, és túllépjünk a pillanatnyi címek felszínességén.

Legfrissebb hírek