Tákolmány helyett alkotmányt!
A 2022 áprilisi kormányrendszerváltás új lehetőségeket nyitott a NER alatt felszámolt demokratikus intézmények helyreállítására, így egyre nagyobb hangsúlyt kap egy új alkotmány létrehozásának kérdése. A fideszes alaptörvény életgörbéjének és a gyakori módosítások részleteinek alapos áttekintése mellett a Tisza-kormány első alkotmányos lépéseit is fontos megvizsgálni.
A 2011-ben bevezetett alaptörvény elnevezése mögött nem állt tartalmi indok, csupán arra utalt, hogy Magyarországon alapvető változások zajlanak. Az Alaptörvény tartalma kirekesztő, nem törekszik egy nemzeti egység megteremtésére, és az elfogadása előtt nem folytatta le a szükséges széleskörű egyeztetéseket. Továbbá a szöveg színvonala is méltatlan egy alkotmányhoz.
A jogi szilárdságot hirdető alaptörvény a leggyakrabban módosított magyar törvények között szerepel: a NER kormánya 2012 óta tizenötször változtatta meg a saját alkotmányát. Ezzel szemben az USA 1787-es alkotmánya mindössze 27 módosításon esett át 239 év alatt. A közelben lévő példák is figyelemre méltóak: a cseh alkotmány 8-szor, míg a lengyel csupán 2 alkalommal módosult az elmúlt évtizedekben.
A fideszes módosítások, legtöbbször kiegészítések formájában, az aktuálpolitikai igények hajhászását szolgálták, biztosítva, hogy a jogszabályi előírások alkotmányi szintre emelve ne változtathatók legyenek. A következő szakaszban a jogi és erkölcsi szempontból vitathatóbb módosításokat és azok mögöttes szándékait idézem fel.
A harmadik módosítás 2012 decemberében kötelezővé tette az államnak és minden egyénnek a természeti erőforrások, mint a termőföld, erdők és vízkészletek védelmét. Ez jelentős szabályozási változtatásokat eredményezett, amelyek lehetővé tették a mezőgazdasági földek parlamenti kétharmaddal történő változtatását, ami a későbbi „földrablások” előkészítését szolgálta.
A következő, negyedik módosítás 22 cikket érintett 2013 márciusában, amely hatalmas hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki. E módosítások célja a Fidesz politikai ideológiájának erősítése volt, és szinte kivétel nélkül jogokat korlátoztak, aláásva a demokráciát és gyakran emberi jogokat sértettek.
Ismét a negyedik módosítás keretében került sor az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozására, lehetővé téve, hogy csak eljárásjogi felülvizsgálatokat hajtsanak végre. Emellett megjelenik a hajléktalanok kitiltása a közterületekről és az MSZP „kommunista utódpárt” minősítése is.
Az ötödik módosítás 2013 szeptemberében a vallási közösségekre vonatkozó alapvető szabályok beemelésével született meg, kijelölve a „bevett” egyház fogalmát. Ez alapján politikai döntés alapján dől el, hogy mely vallási közösségek részesülnek előnyben, így a hatalom által favorizált közösségek egyházi státust kapnak, míg mások nem.
A hatodik módosítás 2016 júniusában a terrorveszélyhelyzet jogi kereteit bővítette, ami a migránsellenes kampány részeként érthető. A hetedik módosítás 2018-ban a „nemzeti hitvallást” hangsúlyozta, beleértve a keresztény kultúra védelmét, ami jelentős ideológiai elmozdulást jelzett.
A kilencedik módosítás 2020 decemberében megfogalmazta a család fogalmát férfi-nő viszonyban, ezzel tovább szűkítve az állam és egyház szétválasztását. A tizenegyedik módosítás 2022 júliusában a választások egybekonferálását indította el, míg a tizenkettedik módosítás 2023 decembere a szuverenitás védelmét célozta meg új jogi keretek kialakításával.
Jelenleg a Tisza-kormány hatalomra kerülése új fordulatot hozott a NER Alaptörvényének felülvizsgálatában. Kifejezett ígéretek érkeztek az Alaptörvény elvetéséről, és a társadalmi konszenzusra épülő alkotmányozási folyamat megkezdéséről.
Az új parlamenti többség által 2026 júniusában elfogadott tizenhatodik módosítás a miniszterelnök hatalmának időbeli korlátozását célozta, ezzel maximum nyolc évig biztosítva a tisztséget. A fideszes reakciók kritikusak voltak, ám a módosítás valójában csak a jövőbeni politikai környezetet befolyásolja.
Egy másik módosítás, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumának megszüntetéséről szólt, közjogi szempontból is vitát váltott ki. A képviselői mandátum időkorlátjának bevezetése jónak tűnik a parlamenti rendszer frissítésére. Az Alkotmánybíróság elnökének választása a testületen belül újra hangsúlyos szerepet kapott, és a közvagyon védelme érdekében új hivatalok létrehozása is napirendre került.
Ebben a tizennégy év alatt összesen 17 módosítás született. Azonban a fideszes Alaptörvény mindenki számára világos, hogy korszerűbb és átgondoltabb alkotmány szükséges. Elengedhetetlen, hogy széles társadalmi egyeztetések révén egy új, nagybetűs Alaptörvényt dolgozzunk ki, bevezetve a népszavazás lehetőségét és a módosításokat két egymást követő Országgyűlés által történő elfogadásával.
