Alkotmányellenesnek minősítette az Ab a szolidaritási hozzájárulást
Az Alkotmánybíróság egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette: számos bírósági pert megnyertek már, de a taláros testület most pontot tett a vita végére.
„Belegondolni is szörnyű, hogy az Orbán-kormány hány százmilliárd forintot vett el az önkormányzatoktól, köztük a fővárostól. Mi mindent tudtunk volna adni a budapestieknek és az országnak az elkobzott százmilliárdokból” – írta a főpolgármester.
Úgy folytatta: az Orbán-kormány bűneit ezen a területen is az új kormánynak kell orvosolnia, de pontosan tudják, hogy ez emberfeletti feladat, hiszen a Fidesz nemcsak az önkormányzatokat fosztotta ki, de a központi költségvetést is.
„Korrekt és mértéktartó partnere vagyunk a kormánynak, hogy elkerüljük a főváros pénzügyi összeomlását, és megalkossunk egy fenntartható és igazságos finanszírozási modellt a főváros és a többi önkormányzat számára” – közölte Karácsony Gergely.
Az Alkotmánybíróság közleményében azzal indokolta a döntést, hogy a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályai sértik az Alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit.
A taláros testület döntésében kimondta, hogy ezzel a szabályozási megoldással az Orbán-kormány megszüntette a szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására irányuló eljárás egyedi ügy és egyedi ügyintézés jellegét, így nemcsak egy konkrét törvény hatálya alól vonta ki a szabályozást, hanem az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének hatálya alól is.
Megfelelő eljárási törvényi háttér nélkül ugyanis az egyedi ügy intézésével szemben támasztott alaptörvényi követelmények nem érvényesülhetnek – szögezték le.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításának ezen szabályozása – a hatósági eljárási szabályok alóli kivonása és az összegek rendeletben történő rögzítése – egyúttal azt is eredményezi, hogy az érintett önkormányzatoknak sem „közvetlen”, sem „közvetett” bírói út nem áll rendelkezésére, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák. Ez pedig megvalósítja a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, azon belül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a jogorvoslathoz való jog sérelmét.
A jövőre nézve a taláros testület hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás esetében egy különösen összetett költségvetési-elszámolási konstrukcióról van szó, amely jelentős összegek átcsoportosításával is együtt jár. A pro futuro megsemmisítéssel lehetővé válik, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze. Megjegyezték, a nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a „tehetősebb” önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni.
Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora és a Nemzeti Választási Bizottság korábbi elnöke. A döntéshez Horváth Attila alkotmánybíró fűzött párhuzamos indokolást.
