Négy tálib vezető elleni elfogatóparancsot hozott nyilvánosságra a Nemzetközi Büntetőbíróság
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hétfőn nyilvánosságra hozta négy magas rangú tálib vezető elleni elfogatóparancsát. A vád szerint az érintettek emberiesség elleni bűncselekményt követtek el azzal, hogy nemi alapú üldözésnek tettek ki nőket, lányokat és szexuális kisebbségekhez tartozókat Afganisztánban az iszlamista tálibok 2021-es hatalomátvétele óta.
Az ENSZ hágai bíróságának közleménye szerint az elfogatóparancsokat tavaly júliusban és szeptemberben adták ki Hibatullah Akhundzada, a tálibok legfőbb vezetője, Abdul Hakim Hakkáni, a tálibok főbírája, továbbá Habibullah Aga afgán oktatási miniszter és Neda Mohammad Nadim afgán felsőoktatási miniszter ellen „afgán civilek sérelmére elkövetett, emberiesség elleni bűncselekménynek számító, nemi alapú üldözés feltételezett elkövetése miatt”.
A bíróság közlése szerint a négy gyanúsítottat nemi alapú üldöztetéssel vádolják, amely „lányok és nők, illetve olyanok ellen irányult, akiknek viselkedése vagy önkifejezése nem felel meg a tálibok nemre, nemi identitásra vagy nemi kifejezésre vonatkozó politikájának”. A vádak között szerepel továbbá a politikai alapú üldöztetés olyanokkal szemben, akiket „lányok és nők szövetségeseinek” tekintettek.
A négy gyanúsított a tálibok nevében eljárva olyan kormányzati politikát hajtott végre, amely „az afgán polgári lakosság alapvető jogainak és szabadságainak súlyos megsértéséhez vezetett, gyilkosság, bebörtönzés, kínzás, nemi erőszak és kényszerű eltüntetés révén” – írták.
A bírák szerint a tálibok „kifejezetten nemük alapján vették célba a lányokat és nőket, megfosztva őket alapvető jogaiktól és szabadságaiktól”, beleértve az oktatáshoz, a magánélethez és a családi élethez való jogot, valamint a mozgás, a véleménynyilvánítás, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát. A bíróság szerint ezeket a bűncselekményeket Afganisztán területén azóta követték el, hogy a tálibok 2021. augusztus 15-én hatalomra kerültek, és legalább 2025. január 20-ig folytatódtak.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
