Fatvával akadályozzák a színházépítést Mostarban
Salem Dedović mostari mufti vallási rendeletet, fatvát adott ki a Horvát Nemzeti Színház új épülettömbjének befejezése ellen, és azt követeli, hogy a saría elvein alapuló iránymutatást a világi állami hatóságok is tekintsék kötelező érvényűnek.
A mufti a tilalmat azzal indokolta, hogy a teátrum egy egykori muszlim temető, a Lakišića harem területén épül, és azt állította, hogy a munkálatok muszlimok csontjain zajlanak. Követelése szerint a terület szakrális iszlám kegyhelynek, vakuf tulajdonnak minősül, amely felett a vallási közösség kizárólagos rendelkezési joggal bír, így ott semmiféle világi vagy más felekezetű kulturális intézmény nem kaphat helyet.
Ivan Vukoja, a színház igazgatója visszautasította a vádakat. Kijelentette: a mufti valótlan állításai a boszniai alkotmányos berendezkedés és a szekuláris jogállam elleni támadást jelentenek. Hangsúlyozta, hogy a földmunkák, az alapozás és a régészeti feltárások során soha egyetlen emberi maradványt sem találtak. A telek ingatlan-nyilvántartási adatai szerint a területen a szocialista Jugoszlávia idején a HIT áruház állt, azt megelőzően pedig 1884-től az Osztrák–Magyar Monarchia vasútállomása működött itt. A terület 1890 óta sohasem szerepelt temetőként vagy vallási célú területként a telekkönyvben, és az Iszlám Közösség sem tulajdonosként, sem kezelőként nem jelent meg az ingatlan-nyilvántartásban.
A vita hátterében hatalompolitikai megfontolások állnak: Bosznia-Hercegovinában hamarosan az Iszlám Közösség legfelsőbb vezetőjének, a reisz-ul-ulemának a megválasztása következik, amelyen Dedović a három hivatalos jelölt egyike. A színház elleni fellépés a konzervatív vallási szavazóbázis megszólítását szolgálhatja.
Almir Mujkanović, Mostar város jogi képviselője 2023-ban hivatalos keresetet nyújtott be a Mostari Alapfokú Bíróságon az építkezés leállítását követelve, noha erre a városi képviselő-testülettől felhatalmazást nem kapott. Mario Kordić polgármester ellenezte a bírósági eljárást, figyelmeztetve annak káros következményeire. A helyzet sajátos: a város saját intézményét perelte be, mivel a színházat Mostar a Hercegovina-Neretvai kantonnal közösen alapította, a fenntartási költségeket a városi költségvetés állja, és maga a város az építési telek tulajdonosa.
A Hercegovina-Neretvai Kantoni Ügyészség 2023 márciusában megszüntette a nyomozást, megállapítva, hogy a színház érvényes építési engedéllyel rendelkezik, és a hatósági eljárásokban nem történt törvénysértés. A Mostari Alapfokú Bíróság és a Kantoni Bíróság elutasította az építkezés leállítását célzó ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket. Ennek ellenére a bosnyák politikai és vallási elit egy része továbbra is illegális beruházásként hivatkozik a projektre.
A Horvát Nemzeti Színház az egyetlen professzionális horvát nyelvű teátrum a délszláv államban, amely 1994-es megalapítása óta a nemzeti identitás jelképe. A horvátok az alkotmány szerint a bosnyákokkal és a szerbekkel azonos jogokkal bíró konstitutív nemzetet alkotnak. A feszültséget fokozta, hogy a zágrábi kormány 2023-ban stratégiai jelentőségű beruházássá nyilvánította a színház felépítését.
Mostar a délszláv háború óta megosztott település: a Bulevár sugárút látens határvonalat képez a többségében horvátok lakta nyugati és a többségében bosnyákok által benépesített keleti városrész között. A színház vezetése szerint a megújuló teátrum a kultúra hídjaként szolgálna valamennyi nemzetiség számára, elutasítva az etnikai kizárólagosságot.
A társulat jelenlegi ideiglenes játszóhelye egy félkész épületben kialakított szűkös kamaraszínpad. A tervezett nagyszínpad és korszerű színpadtechnika megvalósítása nélkül Mostar nehezen szerezheti vissza háború előtti regionális kulturális vezető szerepét.
