Napirendre kerülhet a kárpátaljai kisebbségek jogait garantáló 11 pontos tervezet
Az ukrán és a magyar fél a tárcaközi egyeztetéseket követően véglegesítette azt a 11 pontos tervezetet, amely a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak helyreállítását célozza. A dokumentum október 12-én kerülhet az ukrán törvényhozás napirendjére, elfogadása esetén pedig újabb uniós csatlakozási klaszterek nyílhatnak meg, ami felgyorsíthatja Ukrajna EU-integrációs folyamatát.
A magyar fél szerdán végleges megerősítést adott arról, hogy nincs több nyitott kérdése, és tartja magát a megállapodott szövegváltozathoz. A szeptember 27-i egyeztetésen még voltak vitatott pontok, ezek azonban alapvetően apró technikai részleteknek számítottak. Az utolsó szakértői megbeszélés mintegy 40 percet vett igénybe.
Az ukrán parlament október 12-én ül össze ismét, ekkor tűzhetik napirendre a témát. A törvénytervezetet akár már másnap vagy harmadnap elfogadhatják, de legkésőbb október 16-ig véglegesíthetik. A tizenegy pontot három részre osztották, az uniós csatlakozási tárgyalások klaszterbeosztásához hasonlóan.
Az első öt kérdés lezártnak tekinthető, ezek a kárpátaljaiak, illetve általában a kisebbségek oktatási ügyeit rendezik. Ennek a fejezetnek az eredeti határideje december 31. volt, ehhez képest gyorsultak fel az események, miután februárban megállapodott róluk a két kormány delegációja. A további pontok végső határideje jövő május. Ezek főként a zászlóhasználatról, a címerről és a városházákat érintő módosításokról szólnak. Ezeket nem lehet egyetlen törvénnyel rendezni, mert több jogszabály módosítására lenne szükség a működőképes megoldáshoz.
A tizenegyedik pont véglegesítése hosszabb időt igényel. Ez a kárpátaljai kisebbség parlamenti képviseletének bizonyos formájáról szól, amihez alkotmánymódosításra lenne szükség, ez pedig a háborús helyzetre tekintettel jelenleg nem reális. Ezért most az Európai Unió különböző országaiban létező áthidaló megoldásokat keresnek. Vizsgálják, hogy Romániában, Lengyelországban és Magyarországon milyen formában oldották meg a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyar jogszabályi megoldást nem lehet átültetni az ukrán törvénykezési rendszerbe.
Az ukrán fél mielőbbi megoldásban gondolkodik, mivel alapvető fontosságú számára a klaszterek megnyitásának kérdése. A magyar fél mindezt a 11 pont megvalósításához köti, így a parlamenti képviseletet minél előbb rendezni kell ahhoz, hogy a magyar kormány ne gördítsen további akadályt az uniós csatlakozás elé.
A magyar szakértői csoport nemleges szavazata miatt egyelőre leállt a további klaszterek megnyitása. Júniusban még igennel szavazott a magyar delegáció, a nyár végén azonban ismét negatív válasz született szakértői szinten. Az Európai Parlamentben is sürget az idő, mivel előzetes információk szerint október 12-én ismét szavazásra bocsáthatják az újabb klaszterek megnyitását.
A magyar fél álláspontja továbbra is az, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, arra hivatkozva, hogy a nyugat-balkáni csatlakozás is folyamatosan húzódik. A klaszterek megnyitásától még hosszú út vezet azok lezárásáig. A hat klaszter közül az első (alapvető kérdések) és az utolsó (külkapcsolatok) megnyitásának folyamata sínen van. A harmadik (versenyképesség és inkluzív növekedés) is rendjén levőnek számít, a második (belső piac), a negyedik (zöld politika) és az ötödik (erőforrások, mezőgazdaság és kohézió) esetében azonban hosszabb egyeztetésre lesz szükség.
