Modi a kapcsolatok elmélyítéséről egyeztetett Putyinnal, de ismét a háború lezárására kérte
Narendra Modi indiai miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Újdelhiben találkozott, ahol megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről. A megbeszélésre a BRICS csoport csúcstalálkozója előtt került sor, amelyen Hszi Csin-ping kínai és Maszúd Peszeskjan iráni elnök is részt vesz. India a csúcs házigazdájaként óvatos egyensúlyozásra kényszerül: nem távolodhat el legfőbb stratégiai partnerétől, az Egyesült Államoktól, ugyanakkor igyekszik fenntartani szoros kapcsolatait az Öböl-menti arab államokkal, valamint Oroszországgal, Iránnal és Izraellel is.
Az indiai miniszterelnök ismételten arra kérte Putyint, hogy kezdjen tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az indiai külügyminisztérium közleménye szerint Modi hangsúlyozta, hogy a párbeszéd és a diplomácia a megfelelő út a konfliktusok rendezésére. Modi már a Sanghaji Együttműködési Szervezet augusztusi találkozóján is sürgette Putyint a háború lezárására.
A két vezető megállapodott abban, hogy folytatják együttműködésüket a két ország stratégiai partnerségének további erősítése érdekében. Céljuk, hogy a kétoldalú kereskedelem értékét a 2024–2025-ös időszakra jellemző közel 70 milliárd dollárról 2030-ra 100 milliárd dollárra növeljék. India az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlója, ami segít Moszkvának fenntartani háborús költségvetését a nyugati szankciók közepette.
Putyin a BRICS üzleti fórumának pénteki rendezvényén a Nyugatot bírálta, mondván, hogy a nyugati versenytársak minden módon igyekeznek visszaszerezni korábbi vezető szerepüket. Szólt arról is, hogy kísérletek történnek nemzetközi szállítási folyosók blokkolására és hajók lefoglalására. Hozzátette, hogy a BRICS ezzel szemben új, fenntartható platformot épít a globális növekedés számára. Putyin különmegbízottja, Kirill Dmitrijev arról beszélt, hogy a BRICS a geopolitikai csoportosulásból gyakorlatiasabb gazdasági partnerséggé igyekszik átalakulni.
A BRICS-országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei aggodalmuknak adtak hangot a kereskedelmi és pénzügyi korlátozások egyoldalú bevezetése miatt, hangsúlyozva, hogy ezek torzítják a kereskedelmet, és ellentétesek a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival.
A tavalyi Rio de Janeiró-i BRICS-csúcs kiváltotta Donald Trump amerikai elnök haragját, aki 10 százalékos pótvám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek csatlakoznak az általa Amerika-ellenesnek nevezett politikai törekvésekhez. Washington emellett 100 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azokra az országokra – köztük Indiára és Kínára –, amelyek továbbra is vásárolnak orosz olajat és földgázt.
