Új ellenzéki párt született: a Duna Párt megalakulása
Leel-Őssy Gábor, a Demokratikus Koalícióból korábban kizárt politikus, május 5-én jogerőre emelkedett bejegyzés alapján létrehozta a Duna Pártot. A párt hivatalosan április 14-én került a Gyulai Törvényszék döntése által regisztrálásra, és a dokumentumok szerint már januárban elindították a szükséges folyamatokat, míg a létesítő okirat február 17-én készült el, Leel-Őssyt választva elnöknek.
A pártalapítás komoly hullámokat vert, különösen Szabó Bálint körében, aki korábban maga is pártépítési terveiről beszélt, de úgy tűnik, a bírósági eljárások elhúzódása miatt megelőzték. Ez Szabó szerint annak bizonyítéka, hogy őt komoly fenyegetésként tartják számon. Hozzátette, hogy ha nem is a tervezett nevet használva, de mindenképpen lesz pártja, és a parlamenti választásokon mind a 106 választókerületben el kívánnak indulni.
Leel-Őssy Gábor céljai és politikai állásfoglalása
Az újonnan alakult Duna Párt vezetője kijelentette, hogy céljuk a magyar kormány leváltása, de nem a Tisza Párttal szembeni rivalizálás szándékával hozták létre a pártot. Leel-Őssy szerint a párt várja mindazokat, akik a Tisza Pártban vagy más ellenzéki formációkban csalódtak, miközben világossá tette: elutasítják a „porfogó és Fidesszel kollaboráló ellenzéki pártokkal” való szövetségkötéseket.
A párt további tervei kapcsán elhangzott, hogy 2026-os választásokon való részvételük még bizonytalan, de alapvető célkitűzéseik között szerepel a demokratikus párbeszéd elősegítése és Magyarország európai uniós elkötelezettségének hangsúlyozása. Leel-Őssy kiemelte: a Duna Párt nem a politikai „bizniszre,” kampánypénzekre vagy állami támogatásra épít, hanem a demokrácia megvédésére.
Az ellenzék belharcai és a politikai térkép új színei
Leel-Őssy pártalapítása újabb törést hozott az ellenzéki oldalon, mivel ellenlábasai között Szabó Bálint mellett a Tisza Párt vezetésével is konfrontációt eredményezhet. Az új formáció olyan szándékos vagány hangnemet ütött meg, amely távol tartja magát mind a jelenlegi kormánypárttól, mind a régi ellenzéki struktúráktól. Szavaikban előkelő helyet foglal el az „ideák,” valamint egy új, demokratikus közélet építésének gondolata.
Szabó Bálint ezzel szemben azzal vádolta Leel-Őssyt, hogy taktikusan versenyt futott a pártalapítás terén, kihasználva az előnyöket, míg az ő törekvései a bírósági regisztráció akadályaiba ütköztek. A Duna Párt körüli vita így nem csupán politikai stratégiai szempontokat, hanem az ellenzék szélesebb problémáit is felszínre hozza, amelyben a belső konfliktusok és a koordináció teljes hiánya dominál.
Átrendeződés az ellenzéki politikában
Az utóbbi időben több, széttöredezett ellenzéki kezdeményezés jelent meg a politikai színtéren, köztük a Tisza Pártból kilépett Farkas Dezső, aki egy új szerveződés lehetőségéről beszélt, ám hivatalos pártbejegyzés még nem történt meg. Ezzel párhuzamosan az ellenzéki erők viszonya az aktuális kormányzat irányába továbbra is töredezett és iránytalan. A Leel-Őssy-féle Duna Párt, bár teljességgel elhatárolódik az ellenzéki szereplők jelentős részétől, új kínálatot próbál nyújtani azok számára, akik csalódást éreznek a jelenlegi status quo-val kapcsolatban.
Forrás: nepszava.hu/3279444_duna-part-leel-ossy-gabor-szabo-balint-farkas-dezso
