Újabb támadás a pedagógusszakszervezetek ellen?
A Belügyminisztérium friss rendeletmódosítása pontosan illeszkedik abba a folyamatba, amelynek során a szakszervezeti érdekérvényesítést szisztematikusan gyengíteni próbálják. A javaslat szerint, ha egy szakszervezet nem éri el a köznevelési dolgozók tíz százalékát, úgy csupán a legnagyobb taglétszámú szervezet folytathat egyeztetéseket a kormánnyal. Ez a rendelkezés komolyan érintheti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), amely így kiszorulhat a tárgyalásokból, beleértve azokat is, amelyek a pedagógusbérek uniós támogatású emeléséről vagy az új, heves vitákat kiváltó státusztörvényről szólnak.
„A PDSZ ellehetetlenítése a cél”
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője nem kertelt véleményével kapcsolatban: a rendeletmódosítás mögött a szakszervezet felszámolásának szándékát látja. Mint mondta, ez a lépés egyértelműen a PDSZ kiszorítását célozza, különösen az uniós forrásokkal kapcsolatos programok egyeztetéseiből, amelyek során a szervezet következetesen kritizálta a státusztörvényt. Nagy szerint ez része annak az általános stratégiának, amely a szakszervezetek megosztását és egymás ellen fordítását tűzi ki célul.
Vitatott európai megállapodás
A Belügyminisztérium közleménye szerint a módosítást az Európai Bizottsággal kötött megállapodás indokolja, amely legalább a legnagyobb szakszervezettel való konzultációt írja elő. Ugyanakkor Nagy Erzsébet azt állítja, hogy ez az értelmezés torzított, mivel a megállapodás a legnagyobb szakszervezetekkel való tárgyalásról szól, nem csupán egyről. Ez a finom, ám annál lényegesebb különbség megváltoztatja a teljes rendelet szellemiségét.
A PSZ álláspontja és a képviseleti dilemmák
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szintén szkeptikus a tízszázalékos küszöböt illetően. Rámutatott, hogy a PSZ tagjai nemcsak állami intézményekben dolgoznak, hanem egyházi és magániskolák, valamint óvodák, a gyermekvédelem és a szakképzés területén is képviseltetik magukat. Emellett hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nem csupán saját tagságuk, hanem a teljes pedagógustársadalom érdekeit képviselik a kormánnyal folytatott egyeztetéseken.
Kísérteties „tavaszi nagytakarítás”
A PDSZ képviselője szerint a rendelet szimbolikus időzítése nem véletlen. Az úgynevezett „tavaszi nagytakarítás” az elmúlt időszakban rendszeresen az érdekérvényesítés terének drasztikus szűkítését eredményezte. Nagy Erzsébet ezek után sem számít könnyű időszakra a szakszervezetek életében.
Korlátlan érdekegyeztetés helyett megosztottság
A módosítás, amely 2031 végéig érvényben maradhat, alaposan felforgathatja az érdekegyeztetés eddig is korlátozott lehetőségeit. A legnagyobb szakszervezetek közötti feszültségek tovább mélyülhetnek, miközben az egyeztetési rendszer egyik legfontosabb célja, az átfogó, munkavállalókat érintő döntések befogadó megvitatása sérülhet.
Újabb egyeztetés nélküli döntés árnyékában
Az oktatás területén végrehajtott lépések ismételten az érintettek kihagyásával születni látszanak. Az elfogadott törvények és rendeletek hosszú távon jelentős hatást gyakorolhatnak a köznevelési rendszer működésére és a pedagógusok jogaira, miközben az érdekérvényesítés csatornáit tovább szűkítik.
Forrás: nepszava.hu/3273922_oktatas-rendeletmodositas-pedagogus-erdekvedok-egyeztetes-orban-kormany
