Történelmi döntést hozott az MNB: 2028-tól 2,5 százalékra csökken az inflációs cél
Megtette első lépését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar euró bevezetése felé. Az irányadó kamat 5,5 százalékon maradt.
Középtávú inflációs célját 2028. január 1-jétől 2,5 százalékban határozza meg az MNB, a jelenlegi 3 százalékkal szemben – mondta Varga Mihály jegybankelnök kedden a Monetáris Tanács (MT) ülését követő sajtótájékoztatóján. Ez a döntés az euróbevezetés felé vezető úton megtett első lépésként értékelhető, ugyanis ezzel az MNB közelít az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs céljához.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az MNB 2007-ben tűzte ki a 3 százalékos inflációs célját, amit 2015-ben egy plusz-mínusz 1-1 százalékpontos sávval egészített ki. Elmondta: a 2028-as célcsökkentés elegendő időt ad a gazdasági szereplőknek, hogy alkalmazkodjanak az új célhoz. Az alacsonyabb inflációs cél támogatja a bérek vásárlóerejének megőrzését, növeli a megtakarítások értékét.
Az alacsonyabb inflációs cél alacsonyabb kamatokat is feltételez, ami hozzájárul a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez – magyarázta a döntés hátterét és várható előnyeit az MNB elnöke. Az inflációs cél csökkentése elvileg egy alacsonyabb inflációs pályát jelölhet ki a gazdaság számára, ami csökkenti a magyar gazdaság strukturális sérülékenységét, támogatja a pénzpiacok (magyarán a forint árfolyamának) stabilitását.
A Monetáris Tanács mostani döntésével közelít Magyarország az euróbevezetés, vagyis a maastrichti kritériumok teljesítése felé. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, ugyanilyen fontos döntés vár a kormányra a fiskális pálya felrajzolásával. Ennek két fontos lépése a 2027-es költségvetés benyújtása, illetve a 2027–2029 közötti makrogazdasági pálya felvázolása, ami fontos üzenet lesz a piacok számára, amire várhatóan októberben kerül sor. Az MT arról is döntött, hogy 2027-től – igazodva az Európai Központi Bank ülésezési rendjéhez – a jelenlegi 12 kamatdöntő ülés helyett évente csak nyolc ülést tartanak. A ritkább ülésezés lehetővé teszi a monetáris stratégia mélyebb megvitatását. Ez a tervezett ülésszám, de ha beavatkozásra van szükség, az MT bármikor összehívható – idézte a jegybanktörvényt Varga Mihály.
Marad a kamat, kicsit magasabb lesz az infláció
A Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően nem csökkentette irányadó alapkamatát, az 5,5 százalékon maradt. A magas energiaárak és a bizonytalan világgazdasági környezetben indokolt az óvatos monetáris politika – indokolta a döntést Varga Mihály. A döntést befolyásolta, hogy a világ nagy jegybankjaitól a piacok kamatemeléseket várnak. Hasonlóan kamatemelések jöhetnek a régióban is – tette hozzá az elnök.
Az idei év hátralévő részében alacsony inflációt vár a jegybank, ám 2027-ben az energiaárak emelkedése, illetve az idei novemberi dohánytermékeket terhelő jövedéki adóemelések miatt 3,4 százalék lesz az infláció az idei 1,8 százalék után. 2028-ra 2,6 százalékos inflációra számít az MNB – vagyis a csökkentett inflációs cél közelébe csökken a drágulás üteme. A júniusi inflációs prognózisban ezzel szemben idénre 1,8 százalékos, 2027-re 2,3, 2028-ra pedig 3 százalékos inflációt vártak.
Júniusban a jegybank idénre a kormánnyal megegyezően 2 százalékos, 2027-re pedig 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált. A mostani, felülvizsgált előrejelzésben 1,8 százalékra vette vissza a jegybank az idei növekedési várakozásait az aszály miatt. Jövőre 2,9 százalékos növekedést, majd 2028-ban 2,8 százalékos gazdasági növekedést vár az MNB.
Jöhet a forinterősödés?
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank. Ez az első komolyabb döntés a magyar gazdaságirányítás részéről, amely kifejezetten az euró bevezetését szolgálja, és mint ilyen, azonnali forinterősödéshez vezetett – kommentálta az MNB döntését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A közeljövőben, legkésőbb a 2027-es költségvetés tervezetében hasonló elköteleződésnek kell megmutatkoznia a fiskális politika részéről is ahhoz, hogy az euróbevezetés, mint célkitűzés hiteles maradjon – tette hozzá az elemző.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki inflációs cél csökkentése, és az óvatos kommunikáció erősítette a forintot. Ahogyan az várható volt, a külső környezet negatív irányú változása miatt óvatosabbá vált az MNB. Az inflációs célszint csökkentésének bejelentése szintén segítette a hazai fizetőeszköz erősödését, mivel az rövid távon enyhén magasabb kamatpályát feltételez. A forint egyébként a jegybanki döntések hírére erősödéssel reagált: az euró ára a délelőtti 361,5–362 forintos sávból a döntések után 359,8 forintig esett – igaz, nem maradt itt sokáig, és visszapattant 360 forint fölé.
