Öt nettó befizető ország több százmilliárd euróval vágná meg az EU következő büdzséjét
Élesedett a vita az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti költségvetéséről. Németország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria vezetői közösen azt követelik, hogy a Bizottság közel kétezermilliárd eurós javaslatát több százmilliárd euróval csökkentsék. Szerintük a terv túl sok előre kiosztott támogatást tartalmaz, és kevés forrást hagy a védelemre, versenyképességre, innovációra és az illegális migráció elleni fellépésre.
A Bizottság tervezete az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1,26 százalékának felel meg, nominálisan körülbelül hatvan százalékkal nagyobb a jelenlegi hétéves keretnél. A javasolt összegből jelentős részt vinne el a járvány utáni helyreállítási alap közös adósságának törlesztése, ezért a nagyobb keret nem jelent ugyanekkora szabadon elkölthető többletet.
A vita már nem arról szól, kell-e többet költeni védelemre és versenyképességre, hanem arról, ki fizeti ennek az árát. A nettó befizetők szerint a tagállami takarékosság mellett Brüsszel sem növelheti automatikusan a kiadásokat. A nettó kedvezményezettek attól tartanak, hogy a csökkentés a kohéziós és agrárforrásokat érintené.
Az öt ország nem a teljes költségvetés visszavágását tekinti célnak, hanem a szerkezet átalakítását: több közös beruházást és kevesebb automatikusan visszaosztott támogatást szeretnének. Ez érzékeny kérdés Közép- és Kelet-Európában, ahol a felzárkóztatási pénzek a beruházások jelentős részét finanszírozzák. A mezőgazdasági támogatások csökkentése Franciaországtól Lengyelországig komoly politikai ellenállást válthat ki.
A bevételi oldalon a Bizottság új saját forrásokkal csökkentené a tagállami befizetésektől való függést, többek között a kibocsátáskereskedelmi rendszerből és a karbonvámokból származó bevételekkel, valamint nagyvállalati hozzájárulással. Több nettó befizető ország azonban új uniós adók helyett a meglévő kiadások átrendezését támogatná. Spanyolország azt javasolta, hogy a járvány utáni közös hitel törlesztését hosszabbítsák meg 2058-ig, ami mintegy hetvenmilliárd eurónyi mozgásteret teremthetne.
A végső alkuhoz valamennyi tagállam beleegyezése kell, ezért egyetlen kormány is képes blokkolni a teljes hétéves keretet. Magyarország számára a tárgyalás egyszerre szól a keret nagyságáról és a pénzek elosztási szabályairól. António Costa, az Európai Tanács elnöke szeptember elején Budapesten egyeztetett Magyar Péter miniszterelnökkel a következő költségvetésről és a bővítésről. Magyar a találkozó után azt közölte, hogy csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást támogatja.
Az uniós vezetők célja, hogy 2026 végéig politikai megállapodás szülessen, mert a 2028-as indulás előtt az Európai Parlament jóváhagyására és a saját forrásokról szóló döntés nemzeti megerősítésére is szükség lesz. Ha a tagállamok nem fogadnak el új bevételi forrásokat, vagy nagyobb nemzeti befizetésekre, vagy kisebb kiadásokra lesz szükség.
