Kezdőlap Egészség Nyugdíjas gyógyítók tartják életben az ellátórendszert a leghátrányosabb kistérségben

Nyugdíjas gyógyítók tartják életben az ellátórendszert a leghátrányosabb kistérségben

által Levente
Nyugdíjas gyógyítók tartják életben az ellátórendszert a leghátrányosabb kistérségben

Nyugdíjas gyógyítók tartják életben az ellátórendszert Barcson

A barcsi kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége, ahol a munkalehetőségek hiánya és a szociális kitettség jelentős. A helyi járóbeteg-ellátó központban a munkatársak több mint fele nyugdíjasként dolgozik.

Az ország több mint kétszáz szerződött járóbeteg-szolgáltatója közül néhány tucat kistérségi központként működik. Ezek az intézmények a háziorvosi körzetek mellett a legnagyobb terhet tudnák levenni a megyei kórházakról és a klinikai centrumokról, a hátrányos helyzetű térségekbe azonban szinte lehetetlen szakorvost csábítani. A fiatalok inkább Pécsen vállalnak állást, semhogy a nehezen megközelíthető Barcsot válasszák.

Kisimre László igazgató-főorvos elmondása szerint a dolgozók 57 százaléka 50 év fölött van, a 22 szerződéses szakorvos közül 10-en nyugdíjasként vállalják a munkát. Hárman havonta egyszer járnak szakrendelést tartani Győrből, Pécsről és Siófokról. Az intézmény több alkalommal próbált lobbizni, voltak Kaposváron, és az igazgató beszélt a pécsi rektorral is, de Pécs szerint ez Somogy megye, Kaposvár pedig nem tud orvost adni.

Az igazgató szerint határozott politikai szándék és ehhez kapcsolódó finanszírozási rendszer kellene ahhoz, hogy az egészségügyi intézményhálózatot újragondolják az alapellátástól a járóbeteg-szolgáltatókon át a megyei és klinikai centrumokig, és a betegutakat is újra kellene rajzolni. Barcsról bizonyos eseteket Nagyatádra szállítanak, ám ha közben sebészeti beavatkozás válik szükségessé, a beteget Szigetvárra fuvarozzák át.

A teljesítmény-finanszírozást 1992-ben vezették be, és már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy ebben nincs benne az amortizáció, a karbantartás és az eszközbeszerzés. Több mint tíz éve volt az utolsó nyertes pályázatuk mintegy 90 millió forint értékben, benne két ultrahang-berendezéssel, azóta nem volt olyan műszerbeszerzési pályázat, amin elindulhattak volna. Legutóbb egy röntgenkészüléket tudtak lecserélni, amelyet egy magyar eszközgyártótól bérelnek, és ez nem drágább, mint a korábbi német készülék karbantartási költsége.

A barcsi járóbeteg-ellátó szakrendelésein évente 90 ezer beteget látnak el. Az egynapos sebészetük eredményesen működik, nőgyógyászati, szemészeti, ortopédiai és urológiai szakmában is ellátnak betegeket. A fül-orr-gégészeti egynapos sebészeti szolgáltatásra is van engedélyük, mindennel fel vannak szerelve, de szakorvos hiányában ez a tevékenység szünetel. A máshova irányított betegek Pécsre, Szigetvárra vagy Kaposvárra utaznak, ami jelentős útiköltség-kiadást jelent az államnak.

Barcson öt felnőtt háziorvosi praxis működik, egy betöltetlen, ahol helyettesítéssel oldják meg a betegellátást. A két fogorvos nyugállományban dolgozik. A gyermekgyógyászati alapellátást három háziorvos és egy gyermekorvos látja el. A kistérség nyolc praxisából négy betöltetlen, kettőben nyugdíjas dolgozik. Országosan 100 ezer lakosra 350 orvos jut, míg az uniós átlag 420. A háziorvosi körzetek közül 1000 betöltetlen, a gyógyítók mintegy fele túl van a nyugdíjkorhatáron.

Kisimre László szülész-nőgyógyász szakorvosként 23 éve kezdte el a barcsi intézmény építését és menedzselését, idén 75 évesen vezeti az intézményt, és ez az ötvenkettedik éve orvosként. Családja teljes mellszélességgel támogatja, felesége is az egészségügyi intézményben dolgozik. Mintegy nyolcezer orvos dolgozik nyugdíjasként a magyar egészségügyben, ha ők nem tennék, a gyógyítók mintegy egyötöde hiányozna a rendszerből.

A szaktárca a járóbeteg-ellátás megerősítését tervezi. Ötven–hetvenezer lakos ellátását szervező integrált egészségügyi centrumok létrehozása, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a betegutak követése is szóba került a Medicina 2000 balatonfüredi konferenciájának egészségpolitikai fórumán. Buga László szakellátásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kórházi ellátásra nehezedő súly nem fenntartható, ezért ösztönözni kell a járóbeteg-ellátásokat, amelyekkel a kórházi kezelést vagy a kórházban töltött idő egy részét lehet kiváltani. Ehhez finanszírozási, infrastrukturális és ellátásszervezési változtatásokra is szükség lehet.

Ezt is kedvelheted

Rólunk

Nem csupán egy híroldal vagyunk – egy olyan tér, ahol a kritikus gondolkodás megkérdőjelezi a hagyományos nézőpontokat és a kliséket. Minden cikkünk egy meghívás arra, hogy más szemmel tekintsünk a világra, mélyebben vizsgáljuk meg a fontos témákat, és túllépjünk a pillanatnyi címek felszínességén.

Legfrissebb hírek