Fordított agyelszívás: Kína csábítja a világ szellemi elitjét
Változatlan intenzitással folyik a világban az agyelszívás, vagyis a tehetséges szakemberek elvándorlása. Idegen országok szellemi elitjének elcsábítása elsősorban az Egyesült Államokat jellemezte a XX. században, és sokak szerint az agyelszívásnak jelentős szerepe volt abban, hogy az USA szuperhatalommá nőtte ki magát. Neumann János, Teller Ede és Szent-Györgyi Albert tengeren túlra vezető útja azonban mostanra megfordulni látszik: a fordított agyelszívás célpontja ma Kína.
A tudás hatalom – a világszerte szállóigeként ismert mondat Francis Bacon angol filozófustól származik, és a mai napig helytálló. Napjaink globalizált világában az emberek állandó mozgásban vannak: a migránsok száma 2000 és 2019 között 150 millióról 272 millióra emelkedett. Philippe Legrain Bevándorlók: az országodnak szüksége van rájuk című könyvéből kiderül, hogy a migránsok távolról sem csak az elmaradott világtérségekből érkező, jobb megélhetés reményében útra kelő szegény tömegeket jelentik. Az érkezők egyre növekvő része magasan képzett szakember, vagy olyan elit egyetemeket végzett fiatal, akik előtt fényes szakmai jövő áll.
Az ő befogadásuk a célországoknak is érdekében áll, hiszen a tehetséges külföldiek fellendíthetik az innovációt az őket integráló országokban. Másik oldalról nézve viszont szembeötlőek az agyelszívás negatív hatásai is: a magasan képzett munkaerő elvándorlása akadályozza a küldő ország fejlődését, gazdasági növekedését, és erősítheti a munkaerőhiányt az olyan kulcsterületeken, mint az egészségügy, az oktatás vagy a szakemberképzés. A küldő országok kormányai emellett pénzügyi veszteségeket is szenvednek – elesnek a személyi jövedelemadótól és a különböző járulékoktól – a legjobban kereső szakembereik távozásával.
A globális szintű agyelszívást vizsgálva 2022-ben csaknem kétmillió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal a külföldi felsőoktatási hallgatók számára az OECD-országokban. A diákok többsége Ázsiából (Kína, India, Vietnam) érkezik, Magyarország a 9. helyen áll ezen a listán. Az OECD adatai szerint a magasan képzettek kivándorlási aránya a legtöbb országban magasabb, mint a teljes kivándorlási arányszám. Ez a különbség a legszegényebb származási országokban még nagyobb, van, ahol az alacsony képzettségűek kivándorlási aránya elenyésző.
A The Fund for Peace szervezet jelentése szerint a kis szigeteket (Szamoa, Jamaica, Haiti) és a szubszaharai Afrikát sújtja leginkább a humán erőforrás elvándorlása. Magyarország kedvező helyet foglal el ezen a ranglistán: a vizsgált 179 ország közül a 132. helyen áll, azaz világviszonylatban alacsonynak számít a magyar humántőke kivándorlása. Ez annál is figyelemreméltóbb adat, mivel számos uniós ország megelőz minket a magasan képzett munkaerő elvándorlásában: a franciáknál ez az arány 67,8, az íreknél 63,9, a finneknél 62,8, a németeknél 58,9, a belgáknál 56,8, az osztrákoknál 50,9 százalékos. Nálunk ez a ráta 7 százalék, de még így is aggasztó az évente 40 ezer, magasan kvalifikált szakember elvándorlása.
Új tendencia a világban a fordított agyelszívás. A kínai tehetségek számára évtizedeken keresztül az jelentette a sikert, ha az Egyesült Államok technológiai szektorában tudtak karriert befutni. Ez a helyzet napjainkra megváltozott: egyre többen térnek haza közülük, hogy támogassák Peking erőfeszítéseit a saját Szilícium-völgy fejlesztésében. A fordított agyelszívás egyre több olyan kínai fiatalt is hazacsábít, aki külföldön szerzett diplomát, és a korábbi években ott is vállalt munkát. A világ második legnagyobb gazdasága, Kína ma kendőzetlenül arra törekszik, hogy megelőzze az USA-t az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika és az orvosi kutatás.
Van miből válogatniuk: az olyan amerikai világcégek, mint a Meta, a Google, a Microsoft vagy az Amazon jelentős létszámleépítésekbe kezdett, és az elbocsátott szakemberek szabad prédát jelentenek a kínai konkurensek számára. Ma már olyan szakemberek dolgoznak kínai cégeknek, mint a Google korábbi kutatásokért felelős alelnöke, Vu Jong-Hui (Wu Yonghui), vagy az OpenAI vezető kutatója, Jao Sun-ju (Yao Shunyu). Kínában külön nevet adtak a hazatérőknek: tengeri teknősöknek (najkuj) hívják őket, mert ennek a fajnak a nőstényei évekig bolyonganak az óceánban, de aztán visszatérnek születési helyükre.
