Hágai Venus – Veres Mariska hangja vitte sikerre a Shocking Blue-t
A Venus című dal, amelyet több előadó is a slágerlisták élére vitt, eredetileg a magyar roma származású Veres Mariska énekével vált világhírűvé. A számot 1969-ben a holland Shocking Blue együttes vitte globális sikerre, az Egyesült Államokban az első, az Egyesült Királyságban a nyolcadik helyen jegyezték.
Negyven évvel ezelőtt, 1986 szeptemberében a Venus ismét az amerikai lista első helyére került, ezúttal a Bananarama brit női énektrió előadásában. A dalt Nagy-Britanniában a nyolcadik helyen tartották számon. Tizenhét esztendővel korábban ugyanez történt a Shocking Blue eredeti felvételével.
Veres Mariska úgy került 1968-ban az egy évvel korábban alakult Shocking Blue csapatába, hogy Fred de Wildét, a zenekar énekesét behívták katonának. Robbie van Leeuwen, a banda gitárosa – egyben a szám szerzője – a Bumble Bees formáció klubkoncertjén látta-hallotta az akkor huszonegy esztendős lányt, és áthívta a Shocking Blue-ba.
A Venus 1969-es kiugró sikere alapján a hágai lány pompás választás volt. Mariska a holland fővárosban született, miután roma származású édesapja, a hegedűvirtuóz Veres Lajos jobbnak látta 1939-ben, ha elhagyja Horthy Miklós zsidótörvényes Magyarországát. Noha a nácik 1940-ben lerohanták és megszállták Hollandiát, Veres valahogyan megmenekült, családjának több tagját azonban kiirtották. A sors furcsasága, hogy német nőt vett feleségül.
A Venust tartalmazó korongból ötmillió kelt el szerte a világon. A számot máig sokszor és sok helyütt játsszák a lemezlovasok, ám a Shocking Blue-nak több ekkora dobása nem volt. A zenekar hasonlóképpen járt, mint a hatvanas évek jó néhány előadója, akiket a popszakma „egyszeri csodáihoz” sorolnak.
A Bananarama 1983-ban az ötödik helyre vitte Nagy-Britanniában a Steamtől átvett Na Na Hey Hey Kiss Him Goodbye-t, amelyet immár több mint fél évszázada énekelnek futballszurkolói táborok. A hölgyhármas rendre sikerrel adaptált: 1988-ban harmadik volt a Beatles 1965-ös Helpjével, 1982-ben negyedik Jimmie Lunceford archív, 1939-es It Ain’t What You Do-jával, valamint a detroiti Velvelettes 1964-es He Was Really Sayin’ Somethin’-jával.
Amikor a Bananarama a Venusszal virított, a Shocking Blue már tizenkét éve nem létezett, 1974-ben feloszlott.
Nem sok más holland előadó került még a középpontba, de közülük mindenképpen meg kell említeni a progresszív rock képviselőjét, a Focust, a világot meghódító Radar Love-ot döngető hard rock csoportot, a Golden Earringet, vagy a countryt játszó Pussycatet, nem elfelejtve a limonádé listaelső bajnokait, a George Baker Selectiont és a Mouth & MacNeal kettőst.
Ám az alapot a Shocking Blue rakta le. Veres Mariska sajnos már régen halott; a hágai Venus idáig húsz évvel túlélte őt.
