Rekordszámú bankszámla a Revolut miatt
A második negyedévben 2 millióval nőtt a magyar bankszámlák száma, így június végén a kevesebb mint 10 millió magyarnak már 12,8 millió lakossági bankszámlája volt. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a Revolut magyarországi fióktelepet hozott létre, így az általa korábban külföldön vezetett számlák ettől az időszaktól magyarnak számítanak.
Ez formálisan sok új ügyfelet jelent a hazai bankrendszernek, valójában azonban ezek az emberek eddig is idehaza bankoltak, csak külföldi szolgáltatónál. A Revolut ügyfelei jellemzően a magyar bankok magas költségei elől választották a fintech szolgáltatást. A lakossági bankszámlák 16 százalékát a Revolut vezeti, ami meghatározó piaci szerepet jelent. A magyar fióktelep létrejöttével a Revolut-számla már teljes értékű magyar bankszámlává vált, amelyre fizetést is lehet fogadni, ugyanakkor az átutalások többsége után már tranzakciós díjat kell fizetni.
Bővülő fizetési forgalom, stagnáló hitelkártyapiac
Az 1,1 millió céges bankszámlával együtt a fél év végén a magyar bankok összesen 14 millió fizetési számlát vezettek, amelyhez 13,2 millió bankkártya tartozott, ez 2,8 milliós növekedés a márciusi adatokhoz képest. A kártyák közül 12 millió betéti kártya, 1,1 millió pedig hitelkártya volt. Míg a betéti kártyák száma dinamikusan nő, a hitelkártyáké évek óta gyakorlatilag stagnál, sőt hosszabb távon csökkent, 2020-ban még 1,2 milliót használtak a magyarok.
A forintátutalások darabszáma éves alapon 4,2, összértéke 17,2 százalékkal bővült, a devizaátutalásoké 5,8, illetve 3,1 százalékkal nőtt. A negyedév során összesen majdnem 131 millió átutalás történt 304 ezer milliárd forint értékben. A mobilbanki átutalások száma 16,7, értéke 17,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így az átutalások harmada már mobilbankból indult.
A qvik terjedése és a készpénz iránti igény
Egy év alatt az azonnali átutalások száma 6,4, értéke 6,6 százalékkal nőtt. A qvikforgalom ennél is gyorsabban bővült: egyetlen negyedév alatt 22,2, illetve 21,3 százalékkal nőtt a tranzakciók darabszáma és értéke. A negyedév során összesen 4,6 millió qvikfizetés teljesült 1144 milliárd forint értékben. A qvikfizetések értékének 91,2 százalékát a qvikkérelemre válaszul teljesített utalások adták, annak ellenére, hogy ezek a darabszámnak csak 52,6 százalékát tették ki.
A qvikfizetési rendszert a jegybank hozta létre és üzemelteti, működtetési költsége elvileg kisebb a bankkártyás rendszerekéinél, mivel nem használja a nagy nemzetközi kártyatársaságok rendszereit. A rendszer célja a vásárlási tranzakciók olcsóbbá tétele volt, ám egyelőre épp ez a funkció működik kevésbé: a forgalom nagy részét a klasszikus átutalások kiváltására alkalmas fizetési kérelmek teszik ki, mert ezek ingyenesek. Ez az ingyenesség azonban csak átmeneti, árát egyelőre a bankok nyelik le jogszabályi előírás miatt.
A kártyás vásárlások száma a második negyedévben 588 millió volt, összesen 6,8 ezer milliárd forint értékben, ami éves összevetésben 10,3, illetve 16,8 százalékos növekedést jelent. A külföldi kártyás vásárlások aránya továbbra is jelentősen növekszik, már az összes kártyás vásárlás értékének majdnem negyedét tették ki. A teljes készpénzfelvételi forgalom darabszámban 6,6 százalékkal csökkent, értékben viszont 7,2 százalékkal nőtt, így 20,7 millió tranzakció során összesen 3,4 ezer milliárd forintot tett ki. A készpénzbefizetések darabszáma 3,4 százalékkal csökkent, értéke 5,4 százalékkal nőtt.
Visszaélések: csökkenés a lakossági, növekedés a vállalati szektorban
Az előző negyedévhez képest a fizetési kártyás visszaélések száma 8 százalékkal bővült, összértékük érdemben nem változott. Az átutalási forgalomban elkövetett visszaélések száma 8,4, értéke 27,9 százalékkal nőtt, a növekedés teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött, ahol a visszaélések darabszáma és összértéke is több mint megkétszereződött. A lakossági szektorban ezzel szemben az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal, 15,4 százalékkal csökkent.
A visszaélési módszerekben továbbra sem történt jelentős változás: többségüket változatlanul a pszichológiai manipuláció, a banki felhasználói fiókhoz történő közvetlen hozzáférés, illetve az adathalászat jelenti. A bűnözők egyre gyakrabban céges vezetőket is megcéloznak telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat is felhasználva.
