Emelkedő infláció, elhúzódó célok: Jegybanki döntések és előrejelzések
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi sajtótájékoztatóján Varga Mihály jegybankelnök megerősítette, hogy a 2025-ös inflációs várakozások emelkedtek, és az inflációs cél elérése későbbre tolódik. Ugyanakkor februárban az infláció tetőzött 5,6 százalékon, és márciusra némi csökkenést prognosztizáltak. Azonban az élelmiszerárak további emelkedése várható, miközben más kategóriák – például üzemanyagok és szolgáltatások – árainak csökkenése már némileg enyhítette a gazdasági nyomást.
Mindeközben az árrés-stop szabályozás további inflációcsökkentést eredményezhet, amely várhatóan 0,8 százalékponttal mérsékli a fő inflációs mutatót április és május hónapokban. Az MNB és a kormány közötti összhangot a jegybank is üdvözölte, mivel ennek köszönhetően a gazdaság számára kritikus döntések születtek az infláció mérséklésében.
A gazdasági növekedés kétarcú képe
Az MNB 2023-ra 1,9-2,9 százalékos gazdasági növekedést vetít előre, miközben az infláció várhatóan 4,5–5,1 százalék között mozog. Az év első felében lassú növekedésre (1-1,5 százalék) lehet számítani, míg a második félévben ez akár 3-4 százalékig erősödhet. A jövő évtől stabilan négy százalék feletti GDP-növekedés várható, 3,7–4,7 százalékos tartományban.
A jegybank decemberi előrejelzése szerint 2026-ra a gazdasági növekedés 3,5–4,5 százalék körül alakulhat, míg az infláció nem fog a jegybank három százalékos célja alá süllyedni, az éves átlagos inflációs ráta 2,9–3,9 százalék között maradhat.
Szigorú alapkamat-politika: Hosszú távú stabilitás
A Monetáris Tanács változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, amely már fél éve 6,5 százalékon áll. Varga Mihály elmondása szerint ez a szint huzamosabb ideig fennmaradhat az inflációs várakozások horgonyzása érdekében. A döntésnél más opció, például a kamatok emelése, meg sem jelent a testület előtt.
A jegybank óva int az inflációs kockázatok elbagatellizálásától. A geopolitikai kihívások és a kereskedelmi feszültségek egyaránt nehezítik az inflációs cél elérését. Az év eleji áremelkedések a vártnál erőteljesebbek voltak, és mindezek következményeként az inflációs célt várhatóan 2026 végére sikerül teljesíteni.
A jegybanki alapítványok sötét árnyéka
Varga Mihály fontos lépéseket tett a jegybanki alapítványok működésének felszámolására. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatai alapján több száz milliárd forintos visszaélések és potenciális károk érhették az államot a Matolcsy-féle alapítványok vonatkozásában. Az alapítványi vagyon magánhasználatra fordítása, és a Matolcsy György családjához kötődő gazdagodási vádak további szabályozói lépések szükségességét vetik fel.
Az elnök már első intézkedései között lecserélte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumának tagjait, valamint az Optima Zrt. vezetését. Emellett levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy kezdeményezze a jegybanki alapítványok működésének és jövőjének teljes felülvizsgálatát. A folyamatban lévő vizsgálatok elsődleges eredményeit a nyilvánosság is megismerheti, amennyiben arra szükség van.
Inflációs rekorder Magyarország
Az Eurostat februári adatai alapján Magyarország továbbra is Európa-rekorder infláció terén, 5,7 százalékos éves rátával. Románia (5,2 százalék) és Észtország (5,1 százalék) követik Magyarországot az inflációs mutatók között. Mindeközben azonban érdemi lépések nélkül nehéz lesz a negatív folyamatokból kilábalni.
A jövő kihívásai és kilátásai
A mostani helyzet tükrében az infláció elleni küzdelem továbbra is kiemelkedő prioritás marad az MNB és a kormány számára. Annak ellenére, hogy kedvező jelek is mutatkoznak – mint a GDP növekedési előrejelzései vagy az inflációs indexet érintő apró csökkentések –, az inflációs cél elérése még hosszú és küzdelmes út lesz.
A jegybank további intézkedései, különös tekintettel a jegybanki alapítványok racionalizálására és a monetáris politika szigorú alakítására, csak a kezdetet jelenthetik egy hosszú távú stabilizáció érdekében. Az infláció elleni harc nem ér véget egyetlen kamatdöntéssel vagy az alapítványok átszervezésével. A kérdés az, vajon a szabályozások és a kormányzati támogatások elegendők lesznek-e ahhoz, hogy végre érezhető javulást hozzanak a mindennapi gazdasági realitásokban.
Forrás: nepszava.hu/3273592_mnb-inflacio-varga-mihaly-orban-viktor-level-matolcsy-fele-alapitvanyok
