Újraindította az MNB a kamatcsökkentéseket
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatát, amely így 6,25 százalékra csökkent. Ez az első kamatcsökkentés másfél év várakozás után történik. A januári infláció, amely 2,1 százalékra mérséklődött, jelentős jelzést adott a kamatvágásra, mivel alacsonyabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál. Bár a kormányzati előrejelzések szerint az infláció az év második felében ismét 3 százalék feletti szintet érhet el, az MNB most kihasználja az alacsony inflációt, hogy csökkentse a régióban kiemelkedően magasnak számító alapkamatát.
A MNB Monetáris Tanácsa adatvezérelt üzemmódban hozza meg döntéseit, így minden egyes lépést a bejövő inflációs, árfolyam- és geopolitikai adatok figyelembevételével készítenek elő. Az elemzők előrejelzései szerint a következő hónapokban, márciusban további 25 bázispontos csökkentés várható.
Politikai és gazdasági kilátások
Az áprilisi választások után az MNB várhatóan átmenetileg felfüggeszti a kamatcsökkentési ciklust. Az elemzések és a piaci prognózisok szerint, ha a gazdasági környezet kedvezően alakul, szeptemberben újabb kamatcsökkentés lehet esedékes. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ősszel két további, egyenként 25 bázispontos csökkentés valósulhat meg, így decemberre a jegybanki alapkamat 5,5 százalékra apadhat.
Régiós kamatkülönbségek
A Magyar Nemzeti Bank alapkamatának szintje régiós összehasonlításban magasnak számít: a cseh irányadó kamat 3,5 százalék, míg a lengyel 4,0 és a román 6,5 százalék. Az Európai Központi Bank alapkamata csupán 2,15 százalék, így a forint számára kedvező kamatkülönbözet várható. Ennek következményeként nem valószínű, hogy a mostani kamatcsökkentés drámai forintgyengülést eredményezne. Ezt a piacok már korábban beárazták, amelyet a csökkenő államkötvény-hozamok is tükröznek az elmúlt hetekben.
Január hónapban az infláció történelmi mélypontra, a háromszázalékos szint alá süllyedt, ami kedvező előjele lehetett a kamatvágásnak.
