Magyarok alig akadnak a munkára, így ukránok szedik a hazai gyümölcsöt
A mezőgazdaság területén a helyzet nehezen megoldható a harmadik országokból érkező munkások kényszerű mellőzése miatt. A hazai toborzási folyamat eredményeként nyert munkaerő jelentős része egyszerűen lemorzsolódik. Jelenleg a gyümölcsszedéshez például a legnagyobb arányban a Nemzeti Kártyával érkező ukrán munkavállalókra lehet számítani. A mezőgazdasági foglalkoztatás iránti kereslet a munkáltatók részéről 66 százalékkal nőtt az előző évhez képest – emelte ki Letenovics Roland, a Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója, aki az egyik legnagyobb hazai munkaerőközvetítő céget képviseli. Megjegyezte, hogy a szezonális munkák iránti kereslet felét az ázsiai munkaerővel tervezték megoldani, azonban június elsejétől kezdődően erre már nincs lehetőség a munkaerő-közvetítők által.
Az aktuális helyzethez alkalmazkodva széles körű toborzás indult az ország különböző részein, főként az északkeleti régiókban, például Nyíregyháza, Nyíradony, Ózd, Salgótarján, Kazincbarcika, Újfehértó, Nyírbátor és Mátészalka térségében. Sajnos a jelentkezők többsége azóta lemorzsolódott, ami aggasztó tendenciát mutatott az ügyvezető szerint.
Előzőleg munkaerőpiaci szakértők megjegyezték, hogy a Tisza-kormány június 6-tól megtiltotta a minősített munkaerő-kölcsönzők által érkező vendégmunkások tartózkodási engedélyeinek kiadását, ami tovább nehezíti a helyzetet. A szakértők egyetértenek abban, hogy új szabályozások szükségesek a szektor újragondolásához, figyelembe véve a megváltozott igényeket és feladatokat. Ezen lezárt csatorna a hazai munkaerőpiac egyik legismertebb és legszigorúbban ellenőrzött eleme volt.
A vendégmunkások iránti kereslet folyamatos, és a piac sürgős megoldásokra vár a Tisza-kormány részéről. Harmadik országokból érkező munkavállalók számára azonban több más jogcímen – mint például Magyar Kártya, Nemzeti Kártya, diákstátusz és önfoglalkoztatás – a foglalkoztatás lehetôsége továbbra is nyitva maradt, bár ezek a csatornák általában kevésbé kontrolláltak.
A fluktuáció hatalmas, ugyanis a magyar munkavállalók e területen sajnos gyakran kevésbé kitartóak, mint külföldi kollégáik, annak ellenére, hogy az átlag nettó kereset az utóbbi egy év alatt körülbelül 15 százalékkal emelkedett. A diákok és nyugdíjasok ritkán vállalnak ilyen munkát, így a közvetítők szerint az ukrán munkavállalók alkalmazása tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak. Ők például bodzát, paprikát és barackot szednek a legnagyobb számban Magyarországon.
A nyári időszakban a mezőgazdaság terén a szezonális munkaerőre van a legnagyobb szükség. A legjellemzőbb feladatok közé tartozik a gyümölcsszedés, zöldségtermesztés, szőlészeti munka, kertészet, csomagolás, válogatás, feldolgozás, valamint egyéb kisegítő feladatok. Kiemelkedően fontosak a hibrid kukorica idegenelésével és más táblás növényekkel kapcsolatos munkák is.
Ezekhez a tevékenységekhez rövid időn belül nagy számú munkaerőt kell mozgósítani, ezért a szervezés éppúgy elengedhetetlen, mint maga a toborzás. A legerősebb kereslet ott mutatkozik, ahol jelentős gyümölcs-, zöldség-, gabona- vagy szőlőtermesztés zajlik. Ilyen területek közé tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar, egyes borvidékek, de emellett Nyugat-Magyarországon, különösen Győr és Mosonmagyaróvár környékén is évek óta fennáll a szezonmunka iránti kereslet.
Nem meglepő, hogy a fizikailag megterhelő, korán kezdődő, több műszakos vagy a nagyobb településektől távol végzendő feladatok esetén a legnehezebb megfelelő munkaerőt találni.
Nyáron a vendéglátás, turizmus, szálláshely-szolgáltatás, rendezvények, fesztiválok, strandok és nyári programhelyszínek is jelentős munkaigényeket támasztanak. A turizmusban a Balaton, a nagyobb fürdővárosok, üdülőövezetek és rendezvényhelyszínek kiemelten keresettek. A gyártás, logisztika, raktározás és bizonyos építőipari területeken szintén megjelenhet nyári többletigény.
A nyújtott munkakörülmények őszinte kommunikációja a munkáltató részéről hozzájárul a lemorzsolódás csökkentéséhez. A szezonális munkák során fontos a gyorsaság, de ideális esetben legalább 4-6 héttel a szezon kezdete előtt kell elkezdeni a toborzást, nagyobb munkaerőigény esetén akár még korábban is.
Egy kerekasztal alakult, amelyben 25 HR- és bevándorlási szolgáltató, jogi szakember, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek és érdekképviseletek képviselői vettek részt. Javaslatokat dolgoztak ki a külföldiek foglalkoztatásának megváltozó szabályozására. Szempontjaik között szerepelt a terület transzparens működése, az európai uniós irányelveknek való megfelelés, valamint a magyar gazdaság versenyképességét segítő elképzelések. Javaslataikat több minisztériumnak és illetékes szervezetnek megküldték.
Közleményükben hangsúlyozták, hogy a magas hozzáadott értékű munkahelyek és tevékenységek stratégiai fontosságúak a külföldi befektetők Magyarországra vonzásában. A gazdaság növekedése és a fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a harmadik országbeli magasan képzett munkavállalók alkalmazása. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a 2024 januárjában bevezetett, azóta többször módosított szabályozás nem felel meg sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeinek. A szakértők változásokra, illetve egyeztetésen alapuló strukturális reformokra hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy kontrollált rendszerkorrekcióra van szükség, amely a magyar munkavállalók elsőbbségét biztosítja, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna lehetőséget, ahol nem áll rendelkezésre hazai vagy EGT-s munkaerő.
