A Tolbuhin Körúti Nagyvásárcsarnok Kínálata 1984-ben
Az 1980-as évek elejére Magyarország mezőgazdasági teljesítménye figyelemre méltó eredményeket produkált. Az egy lakosra jutó hústermelés szempontjából a világ második helyén álltunk, mindössze Dánia mögött, és még 1985-ben is másodikak voltunk búzatermelésben, Kanada után. A 93 ezer négyzetkilométeres területünkkel a hústermelésben negyedikek voltunk Dánia, Hollandia és Ausztrália után. Ezek az adatok, mai viszonylatban is jelentősnek számítanak. Felmerül a kérdés: ha nem tapasztalunk meg egy új reformkort, akkor merre tovább? Az emberek, joggal érzik úgy, hogy valaha minden jobb volt, még ha a múlt nem mentes a saját hibáitól és problémáitól sem.
A Kádár-kor vége felé, a nyolcvanas évek második felében a gazdaság mozgása agóniába fordult, míg a külpolitikai szél fújni kezdett a demokratikus erőknek. Azóta a világ ismét a zsarnokság felé tendál, ami aggasztó tünetekre utal. Ebből a komplex helyzetből a szocialista kormányzás alatt a társadalom sok területen megélt károkat, a gazdasági infrastruktúrától a kulturális szféráig az emberek pszichológiájáig, mind hozzájárult a jelenlegi állapothoz.
A Hétköznapi Élet a Hatvanas Években
A hatvanas évek hétköznapjaiban sok ember számára a Balaton és a Csinibaba jelentette a kiszabadulást. A Balaton körüli nyugalom, a téli csend és a halálos monotónia érezhető volt. Az emberek életvitele egyszerű volt; nekünk volt az első zöld Octaviánk, amely gyakran lenyűgözte a környezetünket. A televízióban népszerű sorozatok futottak, és a közszolgálati rádió zenéi határozták meg a hangulatot. Az aranygaluska és az üzemi konyhák jelképezték a kor étkezési szokásait, melyek viszont egy alacsonyabb minőségű élelmiszert képviseltek, mivel központilag írták elő a recepteket. A hétköznapok monotóniáját még a vakációs pillanatok sem tudták teljesen megoldani.
Margaret Thatcher Látogatása
Kádár János számára rendkívül jelentős volt Margaret Thatcher látogatása a Tolbuhin körúton található Nagyvásárcsarnokban. Ez a lépés nem csupán a kereskedelmi kapcsolatok erősítését célozta, hanem a hazai gazdaság imázsát is igyekezett javítani. A vásárcsarnok színek, formák és árubőség tűzijátékával hívogatta a figyelmet. Thatcher a vásárlása közben érdekes élményt osztott meg a tolmácsával: mikor egy idős vidéki bácsitól mézet vásárolt, a kofa, miután nem volt hajlandó elfogadni a pénzt, végül a méz árának kifizetése révén megoldották a helyzetet.
A Gazdasági Mechanizmus Újraformálása
A Kádár-rendszer működése alatt számos kvázi-piaci elem került bevezetésre, amelyek célja az életszínvonal emelése volt, mindezt a szocializmus keretein belül. A ’70-es évek gazdasági reformjai, az Új Gazdasági Mechanizmus révén indultak el, amely a mezőgazdasági teljesítmények növelését szolgálta, és így a magyar agrárium teljesítménye a világ legjobbjai között szerepelt. 1980-ban a hústermelés terén a második helyet, míg búzatermelésben a harmadik helyet sikerült elérnünk. Ha hasonló trendek nem folytatódnak, elkerülhetetlen a gazdasági káosz, mely nemcsak a múlt problémáit hozza elő, hanem új kihívásokkal is szembesít minket.
Jelenlegi politikai helyzetünkért ideje szembenézni a valósággal, avagy ha a reformok nem valósulnak meg, akkor a jelenlegi oligarchikus rendszer és a centralizált autokrácia továbbra is dominálni fog. Az emberek jogosan követelik a hatalom megosztását, a sajtószabadság biztosítását, a versenyképes gazdaságot és a transzparens politikai rendszert. Számunkra elengedhetetlen a civil társadalom megerősítése, hogy a fenti célokat elérhessük.
