Gyorsabban romlik a magyar munkanélküliség az uniós átlagnál
Az Eurostat legfrissebb, augusztusi adatai szerint a magyar munkanélüli ráta egy év alatt 4,3 százalékról 4,7 százalékra emelkedett, miközben az Európai Unió egészében a mutató csupán 6 százalékról 6,1 százalékra nőtt. A hazai romlás mértéke ezzel négyszerese az uniós átlagnak.
A rövidebb távú folyamatokat vizsgálva még szembetűnőbb az eltérés: július és augusztus között az uniós ráta változatlanul 6,1 százalékon állt, Magyarországon viszont egyetlen hónap alatt 4,5 százalékról 4,7 százalékra emelkedett. Az Eurostat becslése szerint a szezonálisan kiigazított munkanélküliek száma 221 ezerről 231 ezerre nőtt, míg tavaly augusztusban még 211 ezren voltak, ami közel 9,5 százalékos bővülést jelent. Az EU egészében ugyanezen idő alatt 2,6 százalékos növekményt mértek.
A magyar mutató így is kedvezőbb az uniós átlagnál: a 27 tagállam közül kilencben alacsonyabb a 4,7 százalékos rátánál. A régiós versenytársak azonban lényegében kivétel nélkül jobb adatokat produkáltak: Csehországban 3,2 százalékos, Lengyelországban, Szlovéniában és Máltán 3,4 százalékos, Bulgáriában 3,5 százalékos, Németországban és Hollandiában 4 százalékos munkanélküliséget mértek. A másik végletet Finnország jelentette 10,3 százalékkal, Spanyolországban 10, Svédországban 8,7 százalékos volt a ráta.
A folyamat dinamikája több tagállamban éppen ellentétes irányt mutat: Görögországban 8,8 százalékról 7,4 százalékra, Dániában 6,5 százalékról 5,9 százalékra, Belgiumban 6,1 százalékról 5,9 százalékra, Szlovéniában pedig 4 százalékról 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség. A régión belül Lengyelországban 3,2 százalékról 3,4 százalékra, Szlovákiában 5,4 százalékról 5,7 százalékra nőtt a ráta.
Az uniós munkaerőpiac összességében kisebb elmozdulást mutat: augusztusban 13,6 millió munkanélkülit becsült az Eurostat, 348 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, júliushoz képest azonban mindössze 12 ezer fővel emelkedett a számuk. A 6,1 százalékos uniós ráta egy hónap alatt nem változott, az euróövezetben pedig 6,4 százalékon maradt.
Az Eurostat jelentése előtt alig egy héttel a Központi Statisztikai Hivatal is a magyar munkaerőpiac gyengülésére utaló adatokat közölt. A szeptember 25-i gyorsjelentés szerint augusztusban 4,654 millió foglalkoztatott mellett 229 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a havi munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékot ért el. Júliushoz képest 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben 7 ezerrel nőtt a munkanélkülieké.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónapra nyúlt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 33,7 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy már minden harmadik munkanélküli legalább egy éve próbál elhelyezkedni, miközben a három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya 3 százalékponttal, 42,6 százalékra csökkent.
Más képet mutat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása: augusztus végén 219 ezer regisztrált álláskereső szerepelt a rendszerben, 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két szám nem mond ellent egymásnak, mivel a KSH munkaerő-felmérése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet definíciója alapján határozza meg a munkanélküliek körét, míg az NFSZ kizárólag az állami rendszerben regisztrált álláskeresőket tartja nyilván.
A fiataloknál már a munkanélküliség szintjében sincs magyar előny az uniós átlaghoz képest. Az Eurostat szerint a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája Magyarországon augusztusban 15,4 százalék volt, pontosan annyi, mint az EU egészében, miközben egy évvel korábban még 15 százalékos magyar értéket mértek. A régión belül is jelentős a különbség: Lengyelországban 11,3, Csehországban 12 százalék volt a fiatalok munkanélkülisége, Szlovákiában ugyanakkor 17,4 százalék.
Összességében a magyar munkaerőpiac még messze van attól, hogy az unió sereghajtói közé kerüljön, a korábbi kedvező helyzet azonban egyre kevésbé fedi el a mögötte zajló folyamatokat: a munkanélküliség emelkedik, a hazai elsődleges munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak, és közben nő azok aránya is, akik már legalább egy éve hiába keresnek állást.
