Az orosz kőolajszállítmány létezése kérdéses
Friss kormányzati kommunikációk alapján felmerül a kérdés: vajon létezik-e egyáltalán az a tengeri kőolajszállítmány, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentett be február közepén. A nyilatkozat szerint a Mol megküldte a rendelést az orosz kőolajra, hogy pótolja a Barátság-kőolajvezeték kiesését. Az üzlet keretein belül összesen 500 ezer tonna orosz kőolaj érkezése volt kilátásban, amely a nemrégiben lezárult Barátság-vezeték megszüntetése miatt vált szükségessé. Az érkezés időpontja március elejére volt tervezve, de a hivatalos állásfoglalás eddig még nem érkezett meg.
Kétségek a hír forrása körül
A Mol két nappal korábban kiadott közleménye megerősítette, hogy tengeri szállítmányokat rendeltek a Barátság-vezeték jelentette hiányosságok pótlására, de részleteket nem közöltek az érkezési határidők pontosításáról. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy kései interjúban szintén azt hangsúlyozta, hogy tengeri szállítmányok jönnek, ám a február 25-én tett nyilatkozata a kérdést homályban hagyta, és elterelte a figyelmet az orosz hajóval kapcsolatos konkrét információkról. Ahogy az események alakultak, március 3-án Rónai Egon az ATV kérdezőjeként ismételt érdeklődése ellenére Hernádi nem adott egyértelmű választ arról, hogy érkezik-e orosz kőolaj a horvát kikötőbe.
A kormány reagálása és az orosz kőolaj jövője
Március 5-én, amikor az orosz olaj szállítmánynak már a horvát kikötőben kellett volna várakoznia, a Mol és a külügyi tárca sem tudott információval szolgálni. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a TV2 kérdésére mindössze annyit mondott, hogy az orosz kőolajszállítmány „néhány héten belül” megérkezik, utalva arra, hogy a horvát fél nem tagadhatja meg az olaj továbbítását az átvétel érdekében. Ezzel szemben a Mol Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor, a sajtótájékoztatóján kifejezte, hogy reméli, hogy minden orosz megrendelésük végrehajtásra kerül, miközben utalt az Adria-vezeték kapacitásának alkalmatlanságára a magyar és szlovák finomítók egyidejű ellátására.
Gazdasági és jogi kihívások
A horvát miniszterelnök kijelentette, hogy az Adria-kőolajvezeték szállítási díja háromszor alacsonyabb, mint a Barátság-vezeték esetében. Az Európai Bizottságnál tett panaszt követően a Janaf üzemeltetője válaszközleményében jelezte, hogy bár az Adrián 100 kilométerre vetített tarifa lehet, hogy magasabb, mégis a rövidebb táv miatt a Mol olajszállítási költségei összességében kedvezőbbek lehetnek. A Mol várhatóan jövő héten megkezdi az Adria szállítási kapacitásának hosszú távú tesztelését.
Kihívások a jövőjükben
A Miklós László energiaipari szakértő által kiemelt, hogy a Dunai Finomító olajfeldolgozási képessége az elmúlt év tűzesete óta 60%-ra csökkent, ami miatt az Adria vezeték jelentősége nőhet, hiszen évente 8-9 millió tonnás kapacitását a Mol és a Slovnaft ellátására is elegendőnek véli. A Janaf-nak az EU szabályai szerint „előbb-utóbb” kötelessége lesz lehetővé tenni az orosz olajszállítmányok áthaladását, de a magyar kormány kommunikációjából fakadóan felmerül az a kérdés is, hogy a zágrábi „jogi vizsgálatok” mennyi időt vehetnek igénybe. Miklós László szerint, ha a kabinet valóban komolyan vette volna az egyezkedést, már rég megtették volna a szükséges lépéseket, például egy kormányközi bizottság összehívását.
