Drámai csökkenés az állami egyetemi férőhelyek számában
Az Orbán-kormány intézkedései újabb feszültségeket szítanak a magyar felsőoktatásban. Az államilag finanszírozott férőhelyek számának jelentős csökkentése súlyosan érinti az egyetemeket és a leendő hallgatókat egyaránt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint a 2024-es 95 846 helyhez képest 2025-re már csak 87 174 lesz meghirdetve – egy drámai, 9 százalékos visszaesés, amely a demográfiai trendek alapján indokolhatatlan.
Nem meglepő, hogy ez a döntés tovább fokozza Magyarország hátrányát az európai diplomások aránya terén. A 25–34 éves korosztályban az ország már most is a második legalacsonyabb mutatóval büszkélkedhet az EU-ban. A statisztikai tények mellett Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja arra figyelmeztet, hogy ez nem csupán szakpolitikai kérdés: sok fiatalt kizárhat a rendszerből, vagy adósságspirálba taszíthatja őket az önköltséges képzés kényszere.
Az érintett egyetemek helyzete
A legnagyobb visszaesést a Budapesti Corvinus Egyetem szenvedi el, ahol 48 százalékkal csökken az államilag finanszírozott helyek száma. Az egyetem gyorsan próbált megnyugtató közleményt adni, emlékeztetve, hogy már nem állami finanszírozású rendszerben működnek, és saját ösztöndíjaikkal biztosítanak térítésmentes helyeket. Eközben a Szegedi Tudományegyetemen alapítványi ösztöndíjakat kínálnak azok számára, akik lemaradnak az állami támogatású képzésekről. Az ELTE, amely magyar felsőoktatás zászlóshajója, szintén jelentős, 19 százalékos csökkenéssel néz szembe – és mivel nem alapítványi formában működik, a kieső támogatás pótlása különösen nehéz helyzet elé állítja az intézményt.
A legnagyobb csapás a bölcsészeti, társadalomtudományi, gazdasági és jogi szakokat érheti, miközben csekély emelkedést engedélyeznek a pedagógus-, IT- és természettudományi képzésekben. Ez a stratégia a kormány részéről aligha véletlen, hiszen a kritikus értelmiségi köröket éppen ezekről a területekről várják, amelyeket nem szível egy illiberális állam.
Káosz és átláthatatlanság
A ponthatárok megállapításának folyamata továbbra is átláthatatlan, ahogy azt Gregor Anikó, az ELTE oktatója is hangsúlyozza. Tavaly például a minisztérium szándékosan nem töltötte fel a keretszámokat, inkább önköltséges képzésekbe terelte a hallgatókat. Az év végére a felsőoktatási állami helyek 17 százaléka betöltetlen maradt. Az egyetemek számára ez óriási bizonytalanságot jelent: senki sem tudja, mely szakokon hány hallgatóra számíthat.
A lecsökkent állami támogatás miatt az egyetemek kénytelenek alternatív megoldások után nézni. Bár az önköltséges képzések és nemzetközi hallgatók lehetőségeit sokan emlegetik, ezek csak félmegoldások, hiszen jelentős infrastrukturális és program-fejlesztések nélkül aligha vonzzák a fiatalokat. Több vezető már most azon töpreng, hogy bizonyos szakokat egyáltalán meg tudnak-e indítani a következő években.
A társadalmi mobilitás korlátai
Ha diplomások száma tovább csökken, az nemcsak az egyetemek, hanem az egész ország jövőjére kihat. Gárdos Judit és Gregor Anikó egyaránt kiemelik, hogy a magasabb képzettség jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A jelenlegi helyzet azonban azzal fenyeget, hogy még kevésbé lesz elérhető a diplomával járó társadalmi és gazdasági előnyök köre – már most is sok fiatal vállal teljes munkaidőt, hogy finanszírozza egyetemi tanulmányait, miközben fizikailag és mentálisan kimerül.
A hazai felsőoktatás presztízsét rontja az is, hogy számos fiatal külföldön látja a jövőjét. Egyre kevesebben térnek vissza Magyarországra PhD-képzéssel vagy kutatással. A kormány intézkedései révén nemcsak, hogy kevesebb diák, hanem kevesebb tudományos szakember is marad az országban, ami hosszú távon még nagyobb lemaradást vetít előre.
Mire számíthatunk a jövőben?
Az állami keretszámok tervezett csökkenése egy sokkal mélyebb problémát jelez: Magyarország jelenlegi felsőoktatási rendszere nem képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az átrendeződés egyértelmű vesztesei az állami fenntartású egyetemek és a hátrányos helyzetű diákok lesznek, miközben alapítványi intézmények – mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – aránytalan előnyökhöz jutnak. Ezzel az iránnyal az a kockázat, hogy Magyarország nem tud kitörni a versenyképességi csapdából, mivel éppen azokat az embereket szorítja háttérbe, akik a társadalmi és gazdasági innováció alappillérei lennének.
Forrás: nepszava.hu/3270628_felsooktatas-egyetemek-nagyarorszag-ferohelyek-kevesebb-diak-kevesebb-allas
