Gyenge teljesítmény a magyar építőiparban – májusi adatok
A 2026. július 14-i Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett gyorsjelentés alapján a magyar építőipar teljesítménye májusban jelentős visszaesést mutatott. Az előző hónaphoz képest 6,5%-os csökkenés történt, míg éves szinten a visszaesés elérte a 10,7%-ot. Ezen kívül, az új szerződések értéke is ötödével csökkent az előző évhez képest. Az építőipari vállalkozások május végén regisztrált szerződésállományának volumene ugyan 7,6%-kal meghaladta a 2025. májusit, azonban az újonnan kötött szerződések 21,9%-os csökkenése aggasztó jel lehet.
A májusi adatok nemcsak az új megrendelések csökkenése, hanem a termelés volumenének csökkenése miatt is kedvezőtlenek voltak, ami nyers adatként 10,7%-os elmaradást mutatott az egy évvel korábbihoz képest. Az ágazat teljesítménye az áprilisihoz képest is 6,5%-kal csökkent, ami a KSH statisztikáiban jól látható.
A mélyépítési szektor jelentős visszaesése
Az év első öt hónapjának teljesítményét is módosította a gyenge májusi eredmény, amely már 4,3%-os elmaradást mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. A visszaesés leginkább a mélyépítési szektorban tapasztalható, ahol a termelés egy jelentős 21,9%-os csökkenést mutatott. Míg a magasépítés terén csupán 4,2%-os mérséklődés figyelhető meg, addig az út- és vasútépítési alágazat drasztikus, 46,2%-os visszaesése jelentette a legnagyobb problémát. Ezzel szemben az ágazatot a speciális szaképítés tartotta valamelyest életben, ahol 12,4%-os bővülést tapasztaltak.
Fekete felhők a jövőbeli kilátások felett
A jövőbeli kilátások nem túl biztatóak, hiszen az újonnan kötött szerződések volumene 21,9%-kal esett vissza, különösen a mélyépítési munkákra vonatkozóan, ahol ez a szám közel 39%-os csökkenést mutat. A május végi teljes szerződésállomány még pozitív, magyarázkodva az időben áthúzódó projektek révén 7,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, így elmondható, hogy a szektor nem marad munkanélküli.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megjegyezte, hogy ez a visszaesés a hullámzás természetes következménye lehet, hiszen a kormányváltás miatti átmeneti lassulás elkerülhetetlen volt. Az államháztartásban muködő kivitelezők a megrendelések bizonytalansága miatt óvatosabban jártak el, sokan már áprilisban befejezték a munkáikat, ami hozzájárult az előző hónap jó teljesítményéhez, amely 6,9%-os termelési növekedést hozott.
Vasúti beruházások és uniós források
Az új kormány felállása és az uniós támogatásokhoz való hozzáférés a szakértők szerint új impulzusokat adhat a szektornak, különös jelentőséggel bírnak a vasúti beruházások a következő időszakban. Az ágazat rendelésállománya még május végén is kedvező, hiszen 7,6%-kal megemelkedett tavaly májushoz képest.
Mindazonáltal a jövőbeli kilátásokban jelentős kockázatot jelentenek a magas árszintek, melyek a piaci megrendelők beruházási aktivitását is hátráltathatják, valamint a frontálisan fennálló, szerteágazó gazdasági bizonytalanságok olyan külső környezetet teremthetnek, amely tovább gátolja a növekedést. Az aktuális adatok megvilágítják a második negyedéves GDP növekedéséhez való építőipari hozzájárulás kérdését, amely egyre kérdésesebbé válik.
Uniós források és optimizmus a piacon
A Mapei vállalat jelezte, hogy a piac már a második féléves, esetleges fellendülésére számít, amely az uniós forrásokkal összefüggéseket teremthet. Markovich Béla, a cég ügyvezetője úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben az építőipar a sikeres gazdasági felépülés kulcsszereplője lehet, ha elérhetővé válnak az uniós támogatások. Az új lehetőségek, ha körültekintően használják, javíthatják az ágazat helyzetét.
A jelenlegi kedvezőtlen piaci környezet ellenére a Mapei körülbelül 15%-os növekedést ért el belföldi árbevétele terén az első félév folyamán, míg exportját szintén jelentősen, csaknem megduplázta a tavalyi évhez képest. Ebből következik, hogy a jövőbeli kilátások a piaci szereplők számára optimistaak lehetnek, feltéve, hogy a környezeti tényezők kedvező irányt vesznek.
