A német gazdaságélénkító szándék hatásai Magyarországon
A legfrissebb elemzések szerint a német kormány által bevezetett költségvetési lazítás és az EU ütemezett fegyverkezési programja nem jelent csodafegyvert a magyar gazdaság számára. Azonban az előrejelzések szerint, ha minden jól alakul, 2027-től a magyar GDP-növekedésben érezhető változások várhatóak. Jelen állapotban a szakértők úgy vélik, hogy a magyar gazdaság 2025-ben legfeljebb 0,5-0,8 százalékos növekedésre lesz képes, ami alig éri el az eurózóna várhatóabb 0,8 százalékos bővülését.
Gazdasági stagnálás és a jövő kilátásai
Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar gazdaság képtelen volt tartós növekedési pályára állni, és az elemzők jövőbeli előrejelzései szerint is mérsékelt növekedésre számíthatunk: a Raiffeisen Bank prognózisa alapján a 2025-ös év után 2,7 százalékos bővülés valószínűsíthető. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is csökkentette az idei GDP előrejelzését 0,8 százalékra, míg 2027-re már 3,2 százalékos növekedéssel számol.
Belső és külső tényezők hatásai
A magyar gazdaság válságának gyökerei egyaránt keresendők belső és külső tényezőkben. Az állami költségvetés magas hiánya miatt a beruházások elmaradoznak, míg az üzleti bizalomhiány van hatással a cégek fejlesztéseire. Az alacsony fogyasztói bizalom és a magas inflációs várakozások fékezik a lakossági fogyasztást, amely eddig a gazdaság egyik húzóereje volt. Az MNB elemzői megjegyzik, hogy a német kormány által bevezetett költségvetési lazítások keresletélénkítő hatása elsősorban 2027-től várható.
A NATO és az EU szerepe a gazdasági növekedésben
A háború következményeként a NATO tagországai között is jelentős növekedést tapasztalható a védelmi kiadások terén. A várakozások szerint 2024-re már 22 tagország éri el a GDP-arányos 2 százalékos célt, míg az EU gazdasági növekedései is érezhetők lehetnek. Németország esetében a védelmi kiadások 2029-re akár a GDP 3,5 százalékát is elérhetik, amely előnyösen hat a hazai gazdaságra. A német parlament által elfogadott adósságfék enyhítése lehetőséget ad a költségvetési kiadások növelésére a védelmi ágazatban.
Politikai kockázatok és a jövőbeni lehetőségek
Nem elhanyagolható a politikai kockázatok szerepe sem. Az elemzők úgy vélik, hogy a 2026-os választások után szükség lesz a költségvetési folyamatok kiigazítására, ami fékezheti a GDP bővülését. A magyar gazdaság jövőbeli növekedését jelentősen befolyásolhatja az uniós források lehívásának lehetősége, amely megnyílhat egy esetleges kormányváltás után. Mivel a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatok kulcsszerepet játszanak a jövőbeni növekedésben, a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik hazai politikai kockázatokkal, pedig ezek igen fontosak a gazdasági jövő szempontjából.
Forrás: nepszava.hu/3288793_magyarorszag-gazdasag-remenysugar-nemetorszag-europai-unio-fegyverkezes