ELTE: Béremelés, amely aligha zár szakadékokat
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) új minimálbér programmal bővíti az akadémiai dolgozók javadalmazását, amely 2025 márciusától lép életbe. Ennek keretében az egyetemi tanársegédek legalább bruttó 480 ezer, az egyetemi adjunktusok 530 ezer, míg az egyetemi docensek 580 ezer forintot kapnak, valamennyi karra kiterjedően. Minderre az idei költségvetés teremt lehetőséget, kiegészítve az oktatással és kutatással összefüggő további bérelemekkel. Az egyetem közleményét számos fórum, például a 24.hu is ismertette.
Kiváló program, de nem elégséges fizetések
A béremelés hírét Scheuer Gyula kancellár jelentette be azon a találkozón, amelyen az ELTE új rektorként Darázs Lénárdot fogadták. Jelen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár is. A találkozó során elfogadták a rektori programban megfogalmazott, versenyképességet javító és az egyetem jövőjét megalapozó terveket.
Hankó Balázs kiemelte, hogy az ELTE szerepe kulcsfontosságú a magyar felsőoktatás és kutatás kiválóságában, a kormány által támogatott új program pedig az oktatók, kutatók bérének emelését is magában foglalja. Azonban a rendelkezésre álló adatok szerint ez az összeg még mindig messze elmarad a közoktatási bértábla legalacsonyabb fizetéseitől is, melyek 653 ezer és 716 ezer forint között mozognak. Ezzel az ELTE dolgozói továbbra is jelentős anyagi hátrányt szenvednek el a közoktatásban dolgozó kollegáikhoz képest.
A bérfeszültség árnyai
A jelenlegi bérminimum bevezetése ugyan előrehaladásnak tűnhet, de a számok könyörtelenül megmutatják az igazságot: az akadémiai szektor bérrendezésének szókoszorúi nem takarják el a valós különbségeket. Az oktatási rendszer felsőbb szegmenseiben dolgozók továbbra is kilátástalan küzdelmet vívnak az alulfizetettséggel és az ezzel járó presztízsvesztéssel.
Miközben a kormányzat felsőoktatási elköteleződéséről beszél, a garantált bérminimum még mindig nem közelíti meg az pályakezdő közoktatási tanárok bérezését. A különbségek egy olyan mélyebb problémára mutatnak rá, amely a magyar oktatási szféra általános alulértékelését tükrözi.
Egy új rektor és a közös jövő kérdései
Darázs Lénárd rektori programja ugyan reményt keltően versenyképes fejlesztéseket ígér az egyetem számára, ám az anyagi nehézségek továbbra is az ELTE akadémiai közösségének hétköznapi életét nehezítik. Míg a program célja a nemzetközi szintű kiválóság biztosítása és az egyetem vonzerejének növelése, a mindennapok realitásaiban ezeket a célokat jelentős gazdasági hátrányok árnyékolják be.
Felmerül a kérdés: milyen jövőkép építhető, ha az alapvető anyagi elismerés sem biztosított? A béremelések irányába tett lépések szükségesek, de nem elégségesek ahhoz, hogy megszüntessék a bérfeszültségeket az oktatási rendszer különböző szintjei között.
Forrás: nepszava.hu/3270668_elte-beremeles-rektor-hanko-balazs
